A világ járványadatait napról napra publikáló Our World in Data nemrég több ország adatait elemezte azzal kapcsolatban, mennyiben befolyásolja a koronavírus elleni oltás a halálesetek számát. Egyik diagramjuk alapján úgy fest, hogy már két oltás is jelentősen csökkenti a fertőzésben való elhalálozás esélyét, de azok, akik már a harmadikat is megkapták, szinte biztos, hogy nem halnak bele a betegségbe.
Az Our World in Data három ország (Egyesült Államok, Anglia, valamint Chile) egészségügyi hatósága által beküldött adatok alapján készített grafikont arról, hogy miként alakult a halálesetek aránya az oltás függvényében.
Az Egyesült Államokban a november végi adatok szerint a lakosság körülbelül 60 százalékát oltották be kétszer vagy egy alkalommal a Johnson & Johnson egydózisú oltóanyagával. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) adatai leginkább azért érdekesek, mert oltóanyagonként lebontva mutatják meg a vakcinák hatékonyságát a halálozások megakadályozásában.
A százezer főre számított adatok szerint a vizsgálat végpontján, az október 2-án végződő héten 7,29-nél állt az oltatlanok halálozási aránya (rózsaszín csík), miközben a beoltottaké átlagosan 0,55 volt, vagyis körülbelül 13-szoros különbség volt a két mutató közt.
Úgy tűnik, hogy az oltóanyagok közül a Johnson & Johnson biztosította a legkisebb védelmet, itt 0,88 volt a mutató. Ugyanez a Pfizernél 0,60 volt, a Modernánál pedig 0,46, ez az oltóanyag teljesített tehát a legjobban az amerikaiaknál. A teljesítménybeli különbségtől függetlenül azonban látszik, hogy milyen mértékben csökkenti a halálozás arányát az oltás.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az oltatlanok és beoltottak közti 13-szoros különbségnél jóval nagyobb arányok voltak megfigyelhetőek az előtt, hogy a delta-variáns dominánssá vált az országban:
a májusi adatok szerint például még 24-25-szörös volt a különbség az oltottak és az oltatlanok közt, vagyis ezen jelentősen rontott a delta megjelenése.
Az amerikai adatokban az egyetlen nagy hiányosság az, hogy ők a harmadik oltásról nem közöltek adatokat, mivel ott ezeket csak az ősz későbbi szakaszában kezdték el beadni.
Az angol nemzeti statisztikai hivatal (ONS) adataiból a fentieknél valamivel kevesebb derült ki. Az országban 70 százalék körüli az átoltottság, valamint az is különbséget jelent, hogy itt főként Pfizer- és AstaZeneca-vakcinákkal oltottak.
Vélhetően a felhasznált vakcinák különbsége is megmutatkozik abban, hogy itt jóval kisebb volt a különbség a beoltottak és az oltatlanok mortalitása közt. A szeptember 24-i utolsó adatnál már csak alig ötszörös (5,4 az oltatlanoknál – sötétkék csík vs. 1,1 a beoltottaknál – barna csík) különbséget lehet látni a százezer főre vetített mutatókban. Ezzel szemben a nyár elején, amikor a delta még kevésbé terjedt el, 12-szeres különbség volt a beoltottak és az oltatlanok közt (lásd pl. a június 12-én végződő héten).
A fentieknél is érdekesebbek azonban a chilei adatok. Az országban 84,4 százalékos az átoltottság, és az emberek többségét a kínai Sinovac oltóanyagával immunizálták, amelynek hatásosságával szemben gyakran kételyek merültek fel. A chileiek hamar megkezdték a harmadik oltások beadását is, így az ő statisztikájukban már erről is vannak részletes adatok.
Az általuk közölt adatokkal az egyetlen nagy probléma az, hogy az oltatlanokat és az egy oltást felvevőket egy kategóriába sorolták (barna csík), holott jó lenne, ha látni lehetne az e két állapot közti különbséget is. Alighanem ez okozza azt is, hogy itt sokkal kisebb különbség látható a halálozásoknál.
A másik két kategóriába azokat sorolták, akik két (kék csík) vagy három (zöld csík) oltást kaptak. A harmadik oltások beadását augusztus 11-én kezdték meg, a statisztikában az első adatokat erről a szeptember 4-én végződő héten közölték. Akkor még a harmadik oltás hatása egyáltalán nem mutatkozott meg a statisztikában, a következő hetekben azonban igen: az október 9-i héten például a százezer főre vetített adatoknál már 0,03-nál állt a halálozás a harmadik oltás után, miközben a második oltásnál 0,14, egy vagy nulla oltás esetén pedig 0,48 volt.
Szembetűnő az is, hogy november elején-közepén a diagram végéhez közeledve ugrásszerű növekedés látható a halálozásoknál, elsősorban az oltatlanok/egy vakcinával oltottak csoportjánál. Nem egyértelmű, hogy ezt pontosan mi okozta ott, de az látszik, hogy a három vakcinával oltottakat ez az ugrás sem befolyásolta: az utolsó, november 20-i adat szerint náluk csak 0,02 volt a népességarányos halálozási szám, miközben még a két vakcinával oltottaknál is majdnem 27-szeres volt az érték (0,53),
a oltatlanoknál vagy az egy vakcinával oltottaknál pedig 124-szeres (2,48) volt a halálozás gyakorisága azon a héten.
A fentieket érdemes összevetni egy másik vizsgálat eredményével is, amelyet még november közepén tettek közzé. Ebből derül ki az, hogy a harmadik oltás a legtöbb esetben már a Pfizer és az AstraZeneca vakcinájával történt meg azoknál, akik korábban két Sinovacot kaptak.
Az adatok szerint ők jobb védelmet is szereztek a koronavírussal szemben, mint azok, akik harmadik alkalommal is a Sinovacot kapták meg, tehát nem lehetetlen, hogy ez a tényező is jelentősen növelte ott a harmadik oltással adott védelmet (a harmadikként is Sinovacot kapóknál 71 százalékra mérték a hatásosságot a fertőzés ellen, míg az AstraZeneca és a Pfizer harmadik oltásként 90, illetve 93 százalékra növelte ezt).
Mindebből persze nehéz lenne következtetést levonni arra, hogy Magyarországon mennyiben segít a harmadik oltás, hiszen az egészségügyi viszonyok és egyéb tényezők jelentős különbségekhez vezethetnek.
Ettől függetlenül biztatónak mondható, hogy a chileieknek még egy gyengébb hatásosságúnak tartott vakcinát nagy számban használva is jelentős eredményeket sikerült elkönyvelniük, és hogy egy más vakcinával érkező harmadik oltásnál a Sinovackal beoltottak is jelentős védettséget szereztek.
A Magyarországon használt vakcinák hatásosságára vonatkozóan egyébként ugyancsak készült egy vizsgálat, bár a harmadik oltásra vonatkozóan ebben nincsenek adatok, mivel a vizsgálatot korábban, júniussal bezárólag végezték.
A vizsgálat részletes adatait ebben a cikkünkben közöltük.
(via Our World in Data)
(Borítókép: Komka Péter / MTI)