Csak a definíción múlik, hogy 150 bolygója legyen a Naprendszernek.
A Floridai Egyetem űrintézetének új tanulmánya szerint a tudományos irodalom módszeres vizsgálata azt mutatja, hogy a 2006-ban hozott döntés, ami ahhoz vezetett, hogy a Naprendszer addigi legtávolabbi bolygójának tekintett Plútó elveszítette bolygó státuszát, a csillagászatot asztrológiával keverő, ósdi folklorisztikus elképzelésekben gyökerezik, ezért felül kell vizsgálni.
A csillagászat atyja, Galileo Galilei szerint akkor tekinthetünk bolygónak egy égitestet, ha kimutatható geológiai működése van, vagyis változik. Ez a definíció a XX. század kezdetéig megfelelő volt, ekkor azonban belépett a képbe egy meglepő tényező: a kalendáriumok és évkönyvek hirtelen feltámadó népszerűsége.
Ez egy kulcsfontosságú periódus a történelemben, mert a közvélekedés ekkor fogadta el, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, ezzel együtt bejött a bolygók csillagjóslásból származó definíciója
– fogalmaznak az Icarus folyóiratban megjelent cikkben.
Míg Galilei definíciójának a holdak és aszteroidák is megfeleltek, az asztrológiához és az asztrológiai ihletésű éves időjárás-előrejelzésekhez megfelelő számú bolygóra volt szükség. A jelenlegi definíció szerint bolygó az, ami a Nap körül kering, elég gravitációja van ahhoz, hogy gömbölyű formát vegyen fel, és a gravitációja révén eltakarítja a pályája közelében keringő, hasonló méretű égitesteket.
Miközben a 60-as évekre a tudományos közösségben egyre többen fordultak újból a Galilei-féle geológiai definíció felé, az uralkodó kalendáriumi definíció hívei is bekeményítettek. A Plútó a kritériumok közül az utolsónak, a takaros pályának nem tudott megfelelni, de a tanulmány szerint mindez az áltudományos befolyás műve.
Amennyiben a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) meghajlik a floridai szakemberek érvelése előtt, és rehabilitálja Galileit, nem csak a Plútót kapjuk vissza. A régi definíció alapján a Naprendszer körülbelül 150 bolygóval gyarapodna, és a Jupiter, a Szaturnusz és a Neptunusz holdjain kívül a távolabb keringő törpebolygók, mint az Eris, a Sedna, az Orcus és a Ceres is bolygóvá avanzsálna.