A NASA nemrég tette közzé azt a videót, amit a Parker napszonda készített a Nap légkörében. Kicsit olyan, mint amikor fénysebességre gyorsít az Ezeréves Sólyom.
Az amerikai űrhivatal decemberben adott hírt róla, hogy a Parker tavaly áprilisban érintette meg először a Napot, és lépte át a légköre határának tekintett Alfvén-határt, amelynél magasabban a plazma már elszakad a Naptól, és napszélként folytatja útját. A szonda egy ízben öt órát töltött a napkoronában, másodpercenként száz kilométeres sebességgel haladva.
A Parker küldetése természetesen az, hogy segítsen megérteni a Nap működését, ami a földi elektronikát és a műholdakat fenyegető napkitörések miatt fontos.
Az az igazság, hogy nem tudjuk, hogy a Nap atmoszférája miért sokkal melegebb, mint a Nap. A Nap felszíne 5500 fokos, de a légköre körülbelül 2 millió fokos
– mutat rá Michael Stevens, a Harvard és Smithsonian asztrofizikai központjának (CfA) munkatársa. A CfA szakemberei építették azt a különleges mintavételi eszközt, amellyel a Parker megállapította, hogy belépett a légkörbe. Ez volt az egyetlen műszer, ami a hőpajzs mögül kilógott, de wolfrám-zafír konstrukciója ellenére vörösen izzva is tartósan működik 1000 fokon. Magát a hőpajzsot a Föld körüli pályán tapasztalható napsugárzás 475-szöröse éri.
A NASA által január elején közzétett videón a napszonda mögött jól láthatók a Nap mágneses mezejében mozgó, pszeudonyaláboknak nevezett plazmacsíkok.
A pszeudonyalábon áthaladni olyan, mint a vihar közepébe repülni
– fogalmazott a NASA közleménye, hozzátéve, hogy a napfogyatkozáskor is látható fellobbanások közelében enyhébb körülményeket és kevesebb részecskét mértek.
A képeket a WISPR nevű fedélzeti műszer rögzítette, aminek a fő feladata az elektronok és más, töltéssel rendelkező részecskék sűrűségének mérése a napkoronában.
A terv szerint a szonda huszonnégyszer kerüli meg a Napot egyre szűkülő pályán: 2019-ben 150 nap alatt, tavaly áprilisban 102 nap alatt, a küldetés végén, 2025 decemberében pedig már 88 nap alatt.