A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente – írja az MTI. 

Kenneth Leung, a tengeri szennyezéssel foglalkozó State Key Laboratórium (State Key Laboratory of Marine Pollution – SKLMP) és a Hongkongi Egyetem Kémia tanszékének igazgatója szerint eredményeik döntő jelentőségűek a mikroszál-kibocsátás kezelése szempontjából. Ezekről a szennyező anyagokról ismert, hogy károsak az emberi egészségre és a környezetre is.

Ha már ismerjük a forrást, egyszerű módszerekkel felléphetünk a szennyezés ellen

– mondta Leung, az Environmental Science & Technology Letters tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A mikroszálak a mikroműanyagok 5 milliméternél rövidebb darabjai közé tartoznak. A mosás és szárítás során keletkező súrlódás hatására bocsátják ki magukból az anyagok ezeket a szálakat. Kis méretük miatt átjutnak a szárítógép szűrőjén, és kikerülnek a környezetbe, ahol megjelennek a vízben, a táplálékban, de már a méhlepényben is – írja a The Guardian.

A világ civilizációtól távol eső régióiban, az Antarktiszon és magasan a Föld troposzférájában is megtalálhatók ezek a műanyagrészecskék.

Vizsgálataikban a kutatók poliészter és pamut ruhadarabokat szárítottak gépben 15-15 perces ciklusokban, és megmérték, mennyi mikroszál jutott át a szűrőn. Becsléseik szerint szárítógépenként évente 90-120 millió mikroszál termelődik, és kerül ki a levegőbe.

A természetes anyagok, így a pamut is bocsát ki mikroszálakat, ezeket azonban az állatok meg tudják emészteni, és viszonylag hamar lebomlanak a környezetben – fejtette ki Leung.

A tudósok 3D-s nyomtatóval olyan egyszerű szűrőket terveztek, amelyek megakadályozzák, hogy a szárítógépek szellőzőrendszerén keresztül a mikroműanyag szétszóródjon.

Az azonban még nem tisztázott, mi történik a mikroműanyaggal a szűrők tisztításakor.