Három projektben működünk együtt, de az igazi cél újra magyart juttatni az űrbe.
Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Űrtevékenységért Felelős Roszkoszmosz Állami Vállalat vezérigazgatója kézjegyével látta el a két intézmény között a világűr békés célú kutatása terén folytatott további együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot – tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-t.
Magyarország és Oroszország közel fél évszázada gyümölcsöző együttműködést valósít meg a világűr békés célú kutatása terén. Hazánk e téren – immár az Európai Űrügynökség tagállamaként is – széles körű és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik külföldi partnereivel – írták.
Az elmúlt években három magyar–orosz űrkutatási projekt technológia- és eszközfejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével.
A Csibisz–AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.
Az Obsztanovka–2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek és a nagy méretű űrjárművek ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.
A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amely az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálja, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter–100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.
A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett eredményes együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti – áll a közleményben.
A világűr békés célú felhasználása terén meglévő együttműködés további elmélyítésének másik iránya lehet egy újabb magyar kutatóűrhajós misszió, amely orosz közreműködéssel valósulna meg. Magyarország az Interkozmosz-program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe.
(Borítókép: A kilövőállásra szállítják a Szojuz–FG hordozórakétával összekapcsolt Szojuz MSz–11 űrhajót a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontjában 2018. december 1-jén. Fotó: Makszim Sipenkov / MTI / EPA)