A megoldáshoz kakaós reggelizőpelyhet majszoló hörcsögök mutatták az utat.
A szaglás és ízlelés elvesztése a koronavírussal fertőzött betegek 30-75 százalékát érinti a legutóbbi becslések szerint, tehát az elmúlt két év során világszerte több millió ember találkozott a jelenséggel. A szaglás kiesése hónapokig tartó tünet, ami nem csak kellemetlen, de életveszélyes lehet, ha valaki nem ismeri fel a romlott ételt vagy a füst szagát.
A Covid szaglást érintő tüneteire részletes biológiai magyarázatot találtak a Cell február elsején megjelent számában a New York-i Egyetem orvosi karának és virológiai intézetének kutatói.
A kutatásban Cocoa Krispies kakaós gabonapelyhekkel etettek hörcsögöket, majd figyelték viselkedésüket a vírusfertőzés során. Az elemzés kimutatta, hogy ahogy a hörcsögöknél, úgy embereknél is a SARS-CoV–2 súlyos gyulladásos folyamatokat vált ki a szaglórendszer strukturális sejtjeiben, ami meghiúsítja az orrüregben található idegsejtek működését. Maga a mechanizmus a hosszan tartó Covid-tünetek egyik kulcsa.
A kutatást vezető Benjamin tenOever a Scientific Americannek elmondta, hogy a kísérletek során hörcsögök több csoportját influenzával, illetve koronavírussal fertőzték meg, a kedvenc gabonapelyhüket pedig az almuk alá rejtették, hogy lássák, kiássák-e a falatokat. Tíz óra éheztetés után az influenzás rágcsálók villámgyorsan kikaparták a pelyheket, koronavírusos társaik azonban nem találták meg a falatokat a fertőzést követő 15. napig.
A koronavírus az úgynevezett szutentakuláris (SUS) sejteket érintette, amelyek egyik fő funkciója, hogy a szagokat érzékelő sejteket a működésükhöz szükséges elrendezésben tartsák. A fertőzött hörcsögöknél két nap alatt az ilyen sejtek fele megsemmisült, ami gyakorlatilag lerombolta a szaglórendszert, miközben a megtámadott SUS sejtek öntötték magukból a gyulladást beindító anyagokat. Azok a szenzorok, amik alapesetben a génátíró sávszélességük 80 százalékát a szaglással kapcsolatos biológiai funkciók végrehajtására használják, a gyulladásos jelanyagok bombázása alatt, már csak 50 százalékos szinten tudnak fő feladatukkal foglalkozni. A szagérzékelő sejtek tehát éltek és működtek, csak mással foglalkoztak, és ez így is marad, amíg a szervezet természetes takarítórendszere el nem tünteti a gyulladáskeltő anyagokat és helyre nem állnak a SUS-sejtek.
TenOever elmondta, hogy a hörcsögök vizsgálata kimutatta, hogy ezek a makacs gyulladásos folyamatok nem állnak meg az orrüregnél, hanem az agyban is folytatódnak, ami megmagyarázza a Covid hosszan megmaradó tüneteit. Azt figyelték meg, hogy az agyban is hasonló változások figyelhetők meg a génátírásban, de a korábbi működés azután sem áll vissza, hogy a szervezet megszabadult a vírustól, sőt neurodegeneratív betegségekhez (Parkinson- és Alzheimer-kórhoz) hasonló anyagcsere-folyamatok jelennek meg.
A szakemberek szerint a hosszú Covid-tünetek csökkentésének kulcsa a gyulladásos folyamatokat leállító szteroidkezelés. Jelenleg is azon dolgoznak, hogy hosszú covidos kísérleti hörcsögeiken kipróbálják, mennyire helytálló ez az elméletük.