Egyre gyakoribbak a Mátrában a farkastámadások, ami miatt a szarvasok a falvakba húzódnak. A vadászok egy része kártevőként tekint a szigorúan védett ragadozóra, és sokan lobbiznak azért, hogy meginduljon a farkasok létszámának szabályozása. Néhányan pedig eszközökben nem válogatva irtják az állatokat.
Újabb farkastámadásról számolt be Facebook-oldalán a Nimród Vadászújság, a lapot a helyi vadásztársaság egyik tagja tájékoztatta az esetről. A ragadozók egy gímbikát marcangoltak szét, amely tizenegy nappal korábban már felbukkant Mátranovákon. Az állat egy családi ház udvarára tévedt, ahol beakadt egy hinta köteleibe. Hogy megmentsék, elaltatták, levágták a köteleket, majd szabadon engedték. A szarvas azonban újra felbukkant, február 14-én már sérülten menekült be egy mátracserpusztai ház udvarára, a tulajdonos ekkor hívta a helyi vadásztársaságot. A vadászok a vérnyomokat követve másfél kilométerre találtak rá a súlyosan sérült állatra, amelyet gyakorlatilag élve kezdtek felfalni a farkasok. A gímbikának megadták a kegyelemlövést, a Nimród posztjában fotókat is közöl az elpusztult állatról.
A Mátra és a Medves-vidék területein az elmúlt időszakban egyre gyakoribbak a farkastámadások. 2021 júliusában az Index is beszámolt arról, hogy egy mátranováki gazda 22 bárányát pusztították el a ragadozók. Földi Gyula, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja szerint problémát jelent, hogy a farkasok egyre beljebb merészkednek az országba, és már teljes családok élnek nálunk kölykökkel együtt.
A szürke farkasok terjedése miatt egyre több településen okoz gondot az előlük menekülő erdei vadak, leginkább a szarvasok megjelenése a belterületeken. Mivel ezek az állatok károkat is okozhatnak, a rendőrség a közelmúltban több helyen is engedélyezte a lakott területen történő kilövésüket.
Jelenleg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közlése szerint a Bükkben, a Mátrában és a Tarna-vidéken egy-egy farkascsalád él, és az elmúlt években komoly vitákat gerjesztett a vadásztársadalmon belül a ragadozók terjedése. A szürke farkas szigorúan védett, ám sokan kártevőként tekintenek rá, amely pusztítja az értékes állatállományt. Egyesek zárt Facebook-csoportokban követelik az irtásukat, és sokan lobbiznak azért, hogy meginduljon a ragadozók létszámának szabályozása – írja az RTL.hu.
A portál beszámolója szerint nyílt titok, hogy bizonyos területeken vadásznak a farkasokra, ám évek óta egyetlen esetben sem fogták el a tetteseket. Egy 2021-es szakmai konferencián elhangzott, hogy már nemcsak lőfegyverrel, hanem karbofuránnal, egy betiltott növényvédő szerrel is pusztítják a farkasokat, valamint fertőzött csalifalatokat is elszórnak a ragadozók élőhelyein.
Legutóbb a Bükk Heves megyei részén, az Országos Kéktúra útvonalán bukkantak természetvédők őzek, szarvasok, muflonok, vaddisznók és lovak rothadó tetemeire. Feltételezésük szerint több helyen is mázsaszámra szórják ki az állattetemeket, hogy így csalják oda a farkasokat, amelyeket aztán kilőnek.
Bár tavaly a Bükki Nemzeti Park feljelentést tett az ügyben, az Egri Rendőrkapitányság két hét alatt lezárta az ügyet, mivel a Heves Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megállapította:
A feljelentés tárgyát képező hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, nem veszélyeztetik, illetve nem károsítják a földet, vizet, levegőt, élővilágot.
Mónosbél környékén három éve a kormányhivatal munkatársai tetten érték a helyi vadásztársaság egyik tagját, aki állati tetemeket szórt szét az erdőben. Az RTL.hu beszámolója szerint a férfi a főnöke, egy környékbeli vállalkozó utasítására hivatkozott, aki a jegyzőkönyv szerint azt mondta, csupán a farkasokat akarta etetni.
A Bükkbe körülbelül tíz éve tértek vissza a szürke farkasok, és azóta komoly károkat okoznak a bérvadászok által kilőhető vadállományban. Egyes vadászati fórumokon folyamatosan terjesztik az álhírt, hogy szándékosan telepítették vissza a farkasokat Magyarországra, bár ezt már többször is cáfolták. A Berek.hu beszámolója szerint legutóbb 2021 novemberében, a Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencián került szóba a kérdés. Dr. Szemethy László egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa előadásában többször is hangsúlyozta, hamisak azok az állítások, miszerint valaki betelepítette vagy visszatelepítette hazánkba a farkast.
A magyarázat az erdősítésben keresendő, ezáltal ugyanis megnőtt a prédaállatok élettere és így a száma is, ami vonzóbbá tette a területet a nagyragadozóknak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján az olvasható, hogy a farkasok mint csúcsragadozók jelenléte pozitív hatással bír védett területeinkre, mivel a természetes szelekció révén segítik a vadgazdálkodást, hozzájárulnak az élőhelyek, a növényzet természetes állapotának visszaállításához. A cikk szerint az emberi jelenlét sokkal nagyobb zavart okoz a vadászható fajok számára, mint a farkasok, és a társadalom számára kihívás, hogy újra meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a fokozottan védett fajjal. Mint írják, maguk is megtapasztalták, hogy a farkasok visszatérését nem mindenki nézi jó szemmel, ennek egyik jele, hogy
a kihelyezett kameráikat a vadászati szezon folyamán többször megrongálták vagy ellopták.
A farkasok terjedése Európa több országában is feszültséget szül, Svájcban például 2021-ben népszavazást is tartottak a kérdésről, amin végül az állatvédelmi szempontok győztek. Az alpesi országban a farkasok kilövése továbbra is csak abban a kivételes esetben megengedett, ha bizonyíthatóan veszélyt jelentenek az emberre – ami nagyon ritkán fordul elő –, így a gazdák gumilövedékkel próbálják távol tartani a ragadozókat a haszonállatoktól.
David Gerke, a Wolf Switzerland elnöke elmondta, egy farkas megjelenése távolról sem jelenti azt, hogy támadni fog. Szerinte a fiatal farkasok a természetüknél fogva kíváncsiak, ezért néha közel osonnak az emberekhez, de kiabálással el lehet riasztani az állatokat.
(Borítókép: Matt Cardy / Getty Images)