A gyümölcslégy gyorsan szaporodik, és szereti a gyümölcsöt, ezért kiváló állatmodell a tudomány számára, bár szellemi képességeiket eddig nem tartották említésre méltónak. Mindez változhat egy picit a Nature héten megjelent cikke nyomán, amelyben a San Diegó-i Egyetem munkatársai megállapítják: az apró rovarok nemcsak figyelnek és emlékeznek, de az öntudat jeleit is mutatják.

A muslincák képességeit sokrétű kutatás keretében vizsgálták, amely során virtuális valóságban repkedtek, agytevékenységüket valós időben vizsgálták, illetve neurogenetikus manipulációnak vetették őket alá.

A nyilvánvaló anatómiai hasonlóságok hiánya ellenére sok mindent megtudtunk a napi kognitív fukcióinkról. Mivel az agyunk egy közös őstől eredeztethető, összefüggéseket fedezhetünk fel a legyek és az emlősagy régiói között a molekuláris jellemzők és az emlékek tárolása alapján

– mutatott rá a tanulmány szerzője, Ralph Greenspan professzor.

A kutatók az eredményhez egy 360 fokos virtuális valóságot hoztak létre, amelyben a környezet dinamikusan változott, azt az illúziót keltve a lerögzített muslincában, hogy szabadon repül. A környezetben egy elkerülő manővert kiváltó infravörös lézert is elhelyeztek, majd megvizsgálták, hogyan manővereznek a rovarok a lézer forróságához köthető ábra körül egy biztonságosabb kép felé.

A kísérlet során a képpel egy időben, majd 5-20 másodperces késleltetéssel alkalmazták a lézert, miközben élőben figyelték a kalcium útját az agyukban. Ezáltal megfigyelhették az emlékek kialakulását. Megfigyelték, hogy a lézer kellemetlen hőjének emlékét elhalványította, ha repülés közben egy váratlan tényező (egy kisebb széllökés) érte az állatokat – a zavaró hatás hasonlóan befolyásolta a rövid távú memóriát, mint az emlősöknél.

A munka nemcsak azt demonstrálja, hogy a muslincák képesek feltételes kondicionálásra, és hogy ez a kondicionálás megzavarható, de azt is, hogy ezek a figyelem és a rövid távú memória mögötti idegi folyamatok meglepően hasonlók az emlősökéhez

– fogalmazott Dhruv Grover, a másik szerző.

A tudósok beazonosították a rovar egyik agyterületét, ahol az emlékek létrejöttek és elhalványodtak, ez az állat központi idegrendszerének ellipszoid test nevű része volt, amely az emberi agykéregnek feleltethető meg. Kiderült továbbá, hogy az emlősökhöz hasonlóan a muslincáknál is a dopamin irányítja a tanulási folyamatot. A dopamin megjelenésének egyre korábbra helyeződése jelezte előre a közelgő kellemetlen hőhatást.

A kutatók ezt követően a figyelem fiziológiai működését vizsgálják. A muslincamodellekből nemcsak az emberi szellemi működések alapelemeit érthetjük meg, de segíthet hatékonyabb mesterséges intelligenciák tervezésében is.

(Phys.org)