Az Ukrajna ellen múlt héten indított háború nyomán több technológiai jellegű szankciót is bejelentettek, és a mindennapi élet részét képező nagy internetes és közösségi szolgáltatások is aktív lépéseket tettek. Alább összegyűjtöttük, milyen szankciókkal sújtotta Oroszországot a techipar.
A február 24-én bejelentett szankciók korlátozták a félvezetők és számítógépek eladását Oroszországnak. Ennek megfelelően az Intel és az AMD már leállította a processzorok eladását.
Oroszországban vannak csiptervező cégek, mint a Baikal Electronics, ezek saját gyártókapacitással nem rendelkeznek, hanem külföldön gyártatták termékeiket, például a világ legnagyobb félvezetőgyártójánál, a tajvani TSMC-nél, amely az ország gazdasági minisztériumának döntése alapján február 27-én függesztette fel az orosz megrendelések teljesítését.
Ez összességében nem jelent hatalmas pofont egyik félnek sem, mivel az Oroszországba irányuló félvezető-eladások a globális piac 0,1 százalékát jelentik. Az oroszok tehát alig vásárolnak csipet, de amit mégis, azt hetven százalékban Kínából szerzik be.
Kína, mint ismert, semmilyen szankciót nem vezetett be Oroszország ellen, sőt az amerikai szankciók által sújtott SMIC örömmel kiszolgálja őket. Igaz persze, hogy a SMIC elesett a holland ASML csipgyártórendszerektől és az ultraviola-lézeres litográfiától. Utóbbival azonban Nyugaton is gondok adódhatnak, mert neongáz kell hozzá, amit kilencven százalékban Ukrajna szállított orosz forrásból. A dolgok így sajnálatos módon körbeértek.
A Facebook nemzetközi ügyekben illetékes igazgatója, az egykori brit miniszterelnök-helyettes, Nick Clegg közölte, hogy nem teljesítik a tényellenőrzés leállításával kapcsolatos orosz követelést, továbbá letiltják az orosz állami hírforrások hirdetéseit.
A Facebook egyébként különleges védelmi intézkedéseket is bevezetett Ukrajnában:
a felhasználók lezárhatják a fiókjukat.
Ez azt jelenti, hogy aki nem ismerős, az nem láthatja a profilképüket, az üzenőfalukat vagy az ismerőseiket. Ezt a funkciót tavaly nyáron vezették be először Afganisztánban, amikor az amerikai hadsereg kivonult, és átadta a táliboknak a hatalmat.
Nemcsak a Facebook, de a Twitter és a YouTube is letiltotta az orosz állami hirdetéseket. A Twitter jelzéssel látta el az orosz forrásokra mutató linkeket. A YouTube ugyanakkor „koordinált megtévesztő tevékenység” miatt több száz csatornát is letiltott, közöttük a Russia Todayt és a Szputnyikot.
A keleti internetes óriás, a ByteDance és videómegosztója, a TikTok kevésbé állt bele a háborús adok-kapokba, mint nyugati társai. Míg az ukrán tiktokerek szorgalmasan közvetítik a cselekményeket, ahogy arra Zelenszkij ukrán elnök külön is kérte őket, az orosz internetfelügyelet, a Roszkomnadzor arra szólította fel a szolgáltatást, hogy távolítsa el a háborús tartalmakat a kiskorúak műsorfolyamából. A TikTokra felkerülő tartalom egyébként tökéletes példája a digitális dezinformáció és figyelemhajhászás generálta spontán zűrzavar keveredésének, ugyanis a különböző számítógépes játékokból származó felvételektől gázai archív felvételekig mindent ukrán háborúként töltenek fel egy kis nézettség reményében.
Érdekesebb történet az orosz alapítókkal rendelkező és Oroszországban is népszerű Telegram üzenetküldő platform, amely minden, háborúval kapcsolatos csatornát letiltott. Ezt a döntést később felülbírálták, mivel az orosz felhasználók tömegesen tiltakoztak, mondván, hogy ez az egyetlen független hírforrásuk maradt.
A Telegramról érdemes tudni, hogy a Facebooknál jóval népszerűbb Vkontakte közösségi oldal alapítójaként Pavel Durov két évig hadakozott az orosz állammal, amely végül nem tudta betiltani a Telegramot. A céget időközben a Vkontaktét einstandoló Putyin-rezsim elől Dubajba költöztették az emigrációba kényszerült Durov testvérek.
Oroszországban az internet sokkal nyitottabb, ezért nehezebben cenzúrázható, mint például Kínában, ahol a Nagy Tűzfal néven közbeiktatott cenzorszerverek figyelik a tartalmat.
Ettől függetlenül – azokkal az internetes szolgáltatásokkal szemben, amelyek beavatkoztak az orosz állami propaganda terjesztésébe – ellenlépéseket foganatosítottak Oroszországban.
Az internetszabályozó hivatal, a Roszkomnadzor február végén közölte, hogy korlátozzák a hozzáférést a Facebookhoz, másnap jelezték, hogy a Twittert is korlátozzák. Követelték továbbá, hogy az állami csatornák kapják vissza a YouTube által letiltott reklámbevételeket.
Az internetes korlátozások megfigyelésére szakosodott NetBlocks BBC által közölt jelentése szerint az orosz korlátozásokból annyi valósult meg, hogy az arrafelé viszonylag jelentéktelen Facebook, illetve a valamivel kedveltebb Instagram többnyire korlátlanul elérhető, az ukrajnai harcok környékéről rengeteg helyi videót közlő Twitter viszont elérhetetlen.
Ukrán részről voltak követelések, hogy zárolják az orosz kriptovaluta-számlákat is. Ezt a világ egyik legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéje, a Binance elutasította.
A kriptó lényege, hogy nagyobb pénzügyi szabadságot biztosít az embereknek világszerte. Ha egyoldalúan megakadályoznánk, hogy emberek hozzáférjenek, gyakorlatilag ellentmondana annak, ami miatt a kriptovaluta létezik
– indokolta a cég szóvivője.
A háborúval összefüggésben, de nem közvetlen intézkedésként a Google közölte, hogy lekapcsolják népszerű online térképükről az ukrán utak forgalmi helyzetét mutató képréteget. A lépést a helyiek védelmével indokolták.
(New York Times, PCGamer, Reuters, TechCrunch)
(Borítókép: Tomohiro Ohsumi / Bloomberg / Getty Images)