Eltávolítják az addiktív funkciókat, vagy 25 ezer dollárt fizetnek minden gyerek után.
Kalifornia állam törvényhozói olyan kétpárti javaslatot mérlegelnek, ami alapján a szülők kártérítési pereket indíthatnának a közösségimédia-cégek ellen, ha gyerekeiknél függőség alakul ki a szolgáltatás hatására.
Ezek a cégek tényleg szándékosan úgy tervezik meg alkalmazásaikat, hogy a gyerekek egyre többet és többet használják őket, ami függőség tüneteinek kialakulásához vezet. A kérdés számomra, hogy ki állja ennek a társadalmi költségeit? Az iskolák, a szülők vagy a gyerekek, vagy legalább részben a cégek, amelyek hasznot húznak ezekből a termékekből?
– mutatott rá a javaslatot beterjesztő Jordan Cunningham republikánus képviselő. Cunningham a javaslatát Buffy Wicks demokrata képviselővel közösen és a San Diegó-i Egyetem jogi kara gyerekjogi intézetének támogatásával terjesztette be.
Minden, gyerekeknek szánt termékkel ez történik. Meg kell róla győződni, hogy biztonságos. Ha mondjuk plüssállatot árusítasz, amit a szülők egy ötéves gyerek ágyába tesznek, az nem tartalmazhat mérgező anyagot. Ezt mint társadalom elmulasztottuk megvizsgálni a közösségi média esetében, és úgy gondolom, most eljött az ideje
– tette hozzá.
A gyermekjogokat védő intézet szerint a törvény megköveteli, hogy a közösségimédia-cégek ne használjanak függőségeket okozó mechanizmusokat, a szülők és gondviselők évente 25 ezer dollár kártérítést követelhetnének gyerekenként a cégektől. Az addiktív funkciókat elhagyó és 100 millió dollárnál alacsonyabb bevételt generáló szolgáltatások ugyanakkor mentesülnének a jogi fenyegetés alól.
A nagyközönség Facebookkal, TikTokkal és Twitterrel kapcsolatos ellenérzése tavaly ősszel érte el csúcspontját, amikor a Facebook egykori alkalmazottja, Frances Haugen egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt azt állította, a cég tisztában van vele, hogy termékei káros hatással vannak a kiskorúak mentális egészségére, például a testképproblémákkal küzdő tinédzserekére. A cég a vallomás miatt elállt az Instagram fotómegosztó gyerekeknek szánt változatának kiadásától, és bizonyos vélemények szerint az ellenségessé váló közhangulat miatt változtatta nevét Metára nem sokkal később.
A kiskorúak kihasználása miatt jelenleg is vizsgálat folyik a TikTok és az Instagram ellen több amerikai államban. A Metát saját részvényeseinek egy csoportja perli amiatt, hogy eltitkolták termékük kiskorúakra gyakorolt negatív hatását. Idén januárban pedig egy connecticuti anya indított pert a Meta és a Snapchat ellen lánya öngyilkossága miatt. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden is kitért évértékelő beszédében a közösségi média hatására.
Ha a kaliforniai törvényjavaslatot elfogadják, az valamikor szeptemberben léphet életbe. A javaslat azért is mutat túl önmagán, mert Amerika évek óta birkózik a kommunikációs törvényük híres 230-as cikkelyével, amely felmenti az internetes távközlési cégeket a rendszerükben továbbított tartalmakkal kapcsolatos jogi felelősség alól, a közösségi oldalak ugyanezen az alapon mentesülnek a felhasználók által feltöltött álhírekkel és uszítással kapcsolatos felelősségtől – a kaliforniai javaslat pedig már nem a tartalomnál, hanem a szolgáltatások működésénél és az azokat szabályozó algoritmusoknál fogná meg a problémahalmaz egy részét.