Mindenki szabadulna tőle, a papírforma szerint már meg kellett volna szűnnie, de az óraátállítás egyelőre elpusztíthatatlannak tűnik. Vasárnap újra kezdődhet az össznépi tekergetés.
Március 27-én kezdődik a nyári időszámítás, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát, azaz egy órával kevesebbet alhatunk. Később fog sötétedni, de a változás borítékolhatóan sokak alvásritmusát felborítja majd, ráadásul az óraátállítás egy szombati munkanap után jön, ami még jobban próbára tesz minket.
A nyári időszámítás bevezetését még 1784-ben vetette fel Benjamin Franklin, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdeményezője. A tudós-politikus az „Egy gazdaságos tervezet” című esszéjében javasolta megoldásként arra a problémára, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Valójában csak egy szatirikus írásról volt szó, amely korábbi ébredésre buzdította az embereket.
Az ötletből csak jóval később lett valóság, elsőként végül 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. A világháború következményeitől szenvedő birodalmak célja a kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt. A német és az osztrák–magyar példát aztán még abban az évben követték a nagy ellenfelek, Franciaország és Nagy-Britannia is, de 1919-re mindenhol leálltak a kísérlettel.
Az óraátállítást az újabb világháború hozta vissza, a náci Németország 1940-ben vezette be ismét, majd 1947-ben egy rövid időre ráadásul két órára módosították az előretekerést, az angol háborús példát másolva. Magyarországon 1954 és 1957 között alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban vezették be újra, hogy így spóroljanak a villamosenergiával.
Ekkor Európa legnagyobb részében már elterjedt az óraátállítás, főleg az 1970-es évek energiaválsága miatt. És pár évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy mindenki besokalljon, és a szakértők is már inkább a káros hatásairól beszéljenek az előnyök helyett.
Az óraátállítástól azonban nem könnyű megszabadulni. Az Európai Parlament (EP) már 2019-ben megszavazta az eltörlését, és akkor még mindenki arra készült, hogy 2021 októberében végleg leáldozhat az óraátállításnak. Az EP-nek ehhez a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal is meg kellett volna állapodnia, de jött a pandémia, ami minden napirendi pontot felülírt.
Azóta sincs előrelépés az ügyben, pedig minden felmérés szerint elsöprő támogatottsága van az átállítás megszüntetésének. A Publicus Intézet korábbi közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság háromnegyede szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, és kétharmaduk szerint a nyári időszámítást kellene megtartani.
A Magyar Alvás Szövetség minden évben közleményben hívja fel a figyelmet az óraátállítás kockázataira és mellékhatásaira. Eszerint az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív-érrendszeri halálozásról, és a következő napokon általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak. És ehhez jön hozzá annak hatása, hogy most egy szombati munkanapot követ az átállás. Mint írják, az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.
(Borítókép: Leon Neal/Getty Images)