Korábban úgy gondoltuk – tegyük hozzá, nem is feltétlenül alaptalanul –, hogy a kávéfogyasztás káros lehet a szívünkre. A klasszikus paradigma szerint a kávé gyors szívverést vagy akár ritmuszavart is okozhat, ezért sok orvos próbálta lebeszélni betegeit a kávézásról. A közelmúltban azonban születtek már olyan vizsgálati eredmények, amelyek szerint ez nem feltétlenül igaz. Ez utóbbi elméletet most mindjárt három új vizsgálat is igazolja.

A vizsgálatokat a vasárnap kezdődő, az American College of Cardiology által szervezett washingtoni nagy kardiológiai kongresszuson fogják részletesen ismertetni a szerzők, de a tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón már néhány részletet közzé is tettek. A három tanulmányról dr. Peter Kistler, a melbourne-i Alfred Hospital and Baker Heart and Diabetes Institute szakorvosa nyilatkozott a sajtó képviselőinek.

Az első vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akiknek korábban nem volt semmilyen szív- és érrendszeri betegségük. Körükben a kávéfogyasztás statisztikailag kimutatható mértékben csökkentette a halálozást, illetve a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását: tíz év alatt mintegy 8-15 százalékkal.

A második vizsgálatban olyan betegeket tanulmányoztak, akiknél ismert szív- és érrendszeri betegség állt fenn. Körükben megállapították, hogy napi két-három csésze kávé fogyasztása nem növeli a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatát.

A harmadik vizsgálatban arra keresték a választ, hogy van-e különbség a porból készült instant, tehát azonnal oldódó kávé, illetve a hagyományos, őrölt kávé hatása között. Az eredmény azt mutatta, hogy mindegy, hogyan készítjük el kávénkat, a kedvező hatás mindkét esetben kimutatható.

A vizsgálatok végpontja a szívelégtelenség, szívritmuszavar, stroke, illetve bármilyen okból történő halálozás volt, az eredményeket tehát ezekre értelmezhetjük.  

Ennek sok betegünk nagyon fog örülni.

– Ezt már dr. Katie Berlacher, MD, a University of Pittsburgh Medical Center igazgatóhelyettese mondta az eredmények láttán. „Sok betegünk szereti a kávét, és ezek után a vizsgálatok után már úgy érzem, hogy nem kell őket lebeszélnünk a kávézásról. A kávét már az egészséges diéta részének is tekinthetjük” – tette hozzá.  

Fontos azonban leszögeznünk, hogy ezek a vizsgálatok a megfigyelt hatások mikéntjére nem adnak magyarázatot, tehát a kávé fogyasztását még nem lehet ajánlani azoknak, akik eddig nem kávéztak. Ehhez úgynevezett randomizált és kontrollált vizsgálatokra lenne szükség.

Viszont a kávézásról ezek után már nem fogom a betegeimet lebeszélni. A kávézás sok ember életének fontos része, és úgy érzem, az is maradhat

– fejezte be dr. Berlacher. 

A fenti vizsgálatokban összesen 400 ezernél is több beteg vett részt, akiket 10 éven át figyeltek meg orvosaik. A rendelkezésre álló információ mennyisége tehát hatalmas. A tanulmányokat nem a lehetséges hatásmechanizmusok szempontjából optimalizálták, így a szerzők jelenleg inkább különböző teóriákkal próbálják a megfigyelt eredményeket értelmezni. Ezek közé tartozik például, hogy a kávé blokkolja az adenozinreceptorokat, így védhet a szívritmuszavarok ellen. A kávénak szerepe lehet az egészséges testsúly megőrzésében is, mivel serkenti a metabolizmust, és egyes zsírsavak felszívódását is gátolja.

A kávé jótékony hatását egyébként már a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében is megfigyelték korábban. A kávé azonban legalább száz, biológiailag aktív vegyületet tartalmaz, például az antioxidáns hatású polypheoidokat, jelenleg nehéz tehát pontosan megmondani, hogy ezek közül melyek felelősek a fenti három tanulmányban megfigyelt eredményekért. A vizsgálat további limitációja, hogy a kávézáshoz kapcsolódó esetleges tej és cukor, illetve mesterséges édesítők fogyasztásának mértékét nem követték nyomon.  

A cikk szerzője belgyógyász szakorvos. 

(Borítókép:  Bryan Thomas / Getty Images)