Az avarok a hunokat követő sikeres népcsoport voltak, akiknek egy negyed évezredig saját birodalmuk is volt, aminek a Kárpát-medence volt a központja. Mivel az írást nem ismerték, azonkívül, hogy a honfoglaló magyarok itt találták és beolvasztották őket, nagyon keveset tudunk róluk. Vitatott kérdés például az avarok eredete és etnikai összetétele.

Ennek igyekezett a végére járni a Cell tudományos szaklapban megjelent nemzetközi kutatás, amiben többek között az ELTE Régészettudományi Intézete, Embertani Tanszéke, a BTK Archeogenomikai Intézete, a lipcsei Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, az Osztrák Tudományos Akadémia, a Harvard orvosi kara és a Princeton Fejlett Kutatások Intézete vett részt. A kutatás a Kárpát-medence 66 avar sírját, közöttük a leggazdagabbakat vetette össze az avarokat megelőző és követő korok sírjaival.

Guido Gnecchi-Ruscone vezető kutató elmondta, hogy az adatok alapján az avarok egyértelmű kapcsolata mutatható ki az északkelet-ázsiai egykori Zsuanzsuan Birodalommal, de a genetikai vizsgálatok kimutatták a sztyeppei népvándorlás nyomát őrző 20-30 százaléknyi észak-kaukázusi, nyugat-ázsiai származást is. A Zsuanzsuan birodalom egy proto–mongol nomád állam volt, amit a türkök vertek szét 552 körül.

Tárgyi emlékeken is kimutatható a két régió közötti kapcsolat: Mongóliában és a Kárpát-medencében is felbukkant ugyanaz a hatalmi szimbólum, amely egy lunula alakú nemesfém mellkasdísz.

Az archeogenetikai eredményeket történelmi környezetbe helyezve le tudtuk szűkíteni az avar népvándorlás idejét. Mongóliától a Kaukázusig több mint 5000 kilométert tettek meg pár év alatt, tíz évvel később letelepedtek a mai Magyarország területén. Ez az emberi történelem jelenleg ismert leggyorsabb nagy távolság megtételével járó migrációja

– mutatott rá az egyik szerző, Choongwon Jeong.

A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna–Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is.

– tette hozzá Szécsényi-Nagy Anna.

Az avarok elsődleges szálláshelyén kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, például a dél-dunántúli Kölked lelőhelyén, ami arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot.

Mindez az Európai Kutatási Tanács által támogatott HistoGenes nemzetközi genetikai kutatási projekt része, ami a Kárpát-medence V. és X. század közötti népességét vizsgálja.

(BTK Archeogenomikai Intézet, Cell, Phys.org)

(Borítókép: A Móra Ferenc Múzeum munkatársa dolgozik egy feltárt avarkori fülkesírban Szegeden 2019. július 10-én. Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely)