Cambridge-i kutatók a klónozásban és az őssejtkutatásban bevált anyagokat használták.
Brit kutatóknak sikerült megfiatalítaniuk egy 53 éves nő bőrsejtjeit, amik olyanok lettek, mint egy 23 évesé. A tudósok ezzel a technológiával az öregedéssel összefüggő betegségek, például a cukorbetegség, a szívbetegségek és az idegrendszeri rendellenességek elleni kezeléseket is kifejleszthetnek.
A kutatócsoport vezetője, Wolf Reik, a cambridge-i Babraham Intézet tudósa szerint, mivel az eljárás nem csak bőrszöveten alkalmazható, végül lehetővé teheti majd, hogy az emberek hosszabb ideig egészségesek maradhassanak az öregedés során – idézte a kutatót a BBC hírportálja.
Reik hangsúlyozta, hogy az eLife folyóiratban publikált kutatásuk még nagyon korai stádiumban van, számos tudományos problémát kell még megoldani, mielőtt ez az eljárás klinikai vizsgálat tárgya lehet. Ugyanakkor kiemelte, hogy a sikeres sejtfiatalítás fontos előrelépést jelent.
A technológia az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor az Edinburgh melletti Roslin Intézet kutatói kifejlesztettek egy módszert, amellyel egy juhból vett felnőtt emlőmirigysejtet embrióvá alakítottak. Ez vezetett Dolly, a klónozott bárány létrehozásához.
A Roslin-csoport célja emberi embrionális őssejtek létrehozása volt, hogy ezekből speciális szöveteket, például izmot, porcot és idegsejteket növesszenek.
Ezt a technikát 2006-ban egyszerűsítette le a Kiotói Egyetemen dolgozó Jamanaka Sinja professzor. Az IPS-nek nevezett módszer lényege, hogy a felnőtt sejtekhez mintegy 50 napon keresztül olyan vegyületet adtak, ami genetikai változásokat idézett elő, és a felnőtt sejteket őssejtekké változtatta.
Reik professzor csapata az IPS-technikát 53 éves bőrsejteken alkalmazta. A kémiai fürdőt azonban 50 napról körülbelül 12 napra rövidítették le. A sejtek nem váltak embrionális őssejtekké, hanem megfiatalodtak: úgy néztek ki és olyan tulajdonságokkal bírtak, mintha 23 évesek lennének.
Az IPS-módszernek azonban nagy hátránya, hogy
növeli a rákos megbetegedés kockázatát.
Reik professzor azonban bízik abban, hogy csoportjával találhat egy alternatív, biztonságosabb módszert.
A professzor úgy véli, először olyan gyógyszerek kifejlesztése várható, amik az idősebb emberek bőrét meg tudják fiatalítani sérült testrészeken. A kutatók bebizonyították, hogy ez elvileg lehetséges, a megfiatalított bőrsejtek ugyanis gyorsabban mozognak a sebet szimuláló kísérletekben.
Felmerült a kérdés, hogy mindez elvezethet egy egész testet regeneráló elixírhez vagy öregedés elleni pirulához. Reik professzor ezeket az elképzeléseket sem tartotta túlzónak. A laboratóriumi kísérletekben az egerek hasnyálmirigye is fiatalodás jeleit mutatta, ami például a cukorbetegség gyógyításával kapcsolatban is ígéretes lehet.
A szakmabeli kritikusok ugyanakkor szükségesnek tartották felhívni a figyelmet, hogy a mellékhatások miatt hatalmas akadályok vannak a laboratóriumi eredmények klinikai alkalmazása előtt.
(MTI, BBC)