Indokolni kellene a tartalom eltávolítását, tilos lenne a kiskorúakra targetált reklám és a vizuális manipuláció. Átformálhatja a Facebookot és a TikTokot az új európai törvény.
Átrajzolhatja az internet arculatát az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló új törvénye, amelynek főbb részleteiről a múlt héten egyeztek meg a törvényhozók. A tervezett szabályozás alapján a legnépszerűbb internetes szolgáltatásokat üzemeltető cégekre nagyobb felelősség hárulna a felületeiken megjelenő tartalmak miatt.
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény megújítja az online szolgáltatásokra vonatkozó összes alapszabályt az EU-ban. Gyakorlatban is megvalósítja azt az elvet, hogy ami tiltott offline, az tiltott online is. Minél nagyobbak a platformok, annál nagyobb a felelősségük
– fogalmazott közleményében az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.
A 2023-ban életbe lépő törvény egyben az éves bevételek 6 százalékára rugó pénzbüntetéssel fenyegeti a szabályokat megsértő cégeket, ami akár több milliárd dolláros büntetések kiszabását eredményezheti, a visszaesőket pedig ki is tilthatják az uniós piacról.
Szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, amelyeknek több mint 45 millió felhasználójuk van az EU-ban. Az ilyen szolgáltatásoknak az éves bevételük 0,05 százalékára rúgó felügyeleti díjat kell befizetniük Brüsszelnek és részletes adatokat és jelentéseket kell szolgáltatniuk a felületükön megjelenő káros és illegális tartalmakról.
A tervezett törvény jóval nagyobb lehetőséget adna az államoknak a káros tartalmak eltávolíttatására. Tiltaná a hirdetések célzását személyes jellemzők alapján, mint a rassz, származás, szexuális irányultság vagy vallási meggyőződés. Tiltaná a kiskorúaknak célzott reklámozást. Tiltaná az úgynevezett sötét mintákat, ami annak a gyakorlatnak a neve, amikor a megjelenítés módjával próbálják manipulálni a felhasználót, hogy például engedélyezze a viselkedése követését.
Gyökeres változást jelent, hogy a nagy platformoknak átláthatóvá kell tenniük tartalomajánló algoritmusuk működését. A felhasználóknak lehetővé kell tenni, hogy olyan tartalomajánlási rendszert válasszanak, ami nem a profiljukon alapul (például egyszerű időrendi sorrendben lássák az ismerőseik által megosztott dolgokat).
A szolgáltatásoknak világossá kell tenniük, miért tekintenek illegálisnak és miért távolítanak el tartalmat, és lehetővé kell tenniük, hogy a felhasználó panaszt emeljen az eltávolítás ellen. Ugyanakkor a cégeknek konkrét stratégiával kell rendelkezniük olyan helyzetre, amikor válság idején nagy mennyiségű dezinformáció kerül a felületükre (mint a koronavírus-járvány vagy a jelenleg is zajló orosz–ukrán konfliktus).
A digitális szolgáltatási törvény segíti egy biztonságos és elszámoltatható online környezet létrehozását. A mai megegyezés biztosítja, hogy a platformok elszámoltathatóak legyenek, a szolgáltatásuk a kockázatokért, amit a társadalomra és állampolgárokra jelentenek
– mondta Margrethe Vestager, az unió versenyért felelős biztosa.
A szabályozást 27 tagországnak kell elfogadnia, mielőtt törvényerőre emelkedik. A nagy cégeknek onnantól négy, a kisebbeknek pedig tizenöt hónapjuk lesz, de legkésőbb 2024. január 1-jéig igazodniuk kell az előírásokhoz.
A digitális szolgáltatási törvény rövid időn belül a második nagy horderejű uniós szabályozás. A digitális piacokra vonatkozó törvényt március 24-én véglegesítették.
Az Amazon és a Google ellen jelenleg is folyik uniós antitrösztvizsgálat. Az ilyen eljárások azonban évekig elhúzódhatnak, de közben mit sem változik a vállalatok piaci viselkedése. A két új európai törvény azonban felülírja az óriásvállalatok digitális gazdaság felett gyakorolt teljes ellenőrzését.
Mivel az új szabályok a legtöbb esetben amerikai cégek mozgásterét szűkíti, Washington kezdetben a tervezett törvények ellen gyakorolt nyomást Brüsszelre. Az elmúlt években megváltozott közhangulat nyomán azonban az Egyesült Államok törvényhozói is érdeklődve fordultak az uniós szabályozás felé. A cégek mindenesetre akkora összeget költöttek lobbizásra, mint még soha.
Frances Haugen, az egykori Facebook-alkalmazott aktivista szerint a digiális szolgáltatásokról szóló törvény „aranystandarddá” válhat a közösségi médiavállalatok szabályozása terén. Ez úgy következhet be, hogy a cégeknek költségtakarékossági megfontolásból (és mivel ez lesz az első átfogó szabályozás) a szigorúbb európai szabályozás lesz belső szabályozási stratégiájuk alapja.
(Borítókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)