A javaslat nem az első a Marsra tervezett, különös anyagokból álló építkezések listáján. A tudósok kreativitását az motiválja, hogy minél kisebb helyet elfoglaló építőanyagokat kell a Marsra tervezni, az űrhajók ugyanis nemigen alkalmasak téglák, panelek szállítására. Így jutottak tavaly a Manchesteri Egyetem tudósai arra a következtetésre, hogy az űrhajósok vérével és vizeletével építsenek élőhelyeket a Marson. Ehhez képest az indiai baktériumos ötlet igen visszafogott és „szerény javaslat”.

A PLoS One folyóiratban megjelent cikkben a kutatók felvázolják tervüket a marsi talaj guargumival (vízmegkötő élelmiszeripari adalék), karbamiddal (szerves vegyület), nikkel-kloriddal és a Sporosarcina pasteurii nevű baktériumtörzzsel való kombinálására. Mindez a vörös bolygó élőhelyeinek építőköveit képezné.

A kísérletekhez az ISRO tudósai marsi talajszimulánst használtak, és kimutatták, hogy a baktériumok a karbamidot ügyesen lebontják. Ez azért fontos, mert a karbamid az anyagcsere végterméke, vizelettel távozik a szervezetből (vagyis az űrhajósok óhatatlanul is sokat visznek magukkal), a baktérium végterméke viszont ammónia, ami lúgosítja környezetét, így kalcium-karbonát (szénsavas mész, a habarcs és a cement alapanyaga) jöhet létre. A nikkel-klorid azért szükséges, mert elősegíti a baktériumok növekedését és ellensúlyozza a talaj magas vastartalmát, ami mérgező a baktériumokra.

A baktériumok megoldották a porozitás problémáját is, ami eddig az egyik fő akadálya volt a marsi élőhelyek kialakításának.

A baktériumok mélyen beszivárognak a pórusterekbe, saját fehérjeik segítségével összekötik a részecskéket, csökkentve a porozitást, és erősebb téglákat hoznak létre

– magyarázta Aloke Kumar, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Az ISRO célja, hogy egy jövőbeli küldetés során baktériumtéglákat küldjenek az űrbe, és így tanulmányozzák, hogy viselkedik találmányuk a mikrogravitációban. Akkor kiderülne, bírja-e a hosszú űrutat a vörös bolygóra, és valóban lenne-e benne fantázia a Mars-építkezések terén.

A NASA tervei szerint 2030 körül megindulnának a Mars-expedíciók, a SpaceX pedig keményen dolgozik Starship rakétáján, amelyet a Holdra, majd a Marsra kíván küldeni. A Starship újrafelhasználható, vagyis hat-nyolc óránként újraindulhat a Földről, ami óriási pénzbeli és időbeli megtakarítással jár. Elon Musk szerint ez egyenesen az űrkutatás forradalmát jelenti, a gyors fordulókkal rengeteg terhet is vihetnek (becslése szerint 1 millió tonna anyag szükséges egy marsi város létrehozásához), és beindulhat a kolonizáció. Akár a baktériumokkal.

(Borítókép: Space Frontiers / Hulton Archive / Getty Images)

(interestingengineering)