A Föld felszínének több mint kétharmadát óceánok borítják, a hidegebb mély víz tetején egy többnyire vékony, viszonylag meleg, felszínhez közeli vízréteg található. A felszíni kevert réteg viszonylag kis mélysége ellenére (a víz nagy fajhője miatt) a tengerfelszíni hőmérséklet (SST) sokkal lassabban változik, mint a levegő hőmérséklete.

A rendellenes óceáni állapotok időbeli fennmaradását – amelyet óceáni memóriaként ismernek – az éghajlati rendszer kiszámíthatóságának fontos forrásaként tartják számon − írta meg a hvg.hu.

A bolygónkat érintő éghajlatváltozások azonban az óceánok korábban stabil jellemzőit is változékonyabbá, kiszámíthatatlanabbá teszik – figyelmeztetnek amerikai szakemberek. A kutatók a tenger felszíni hőmérsékletét (SST) tanulmányozták az óceán sekély felső rétegében, az úgynevezett felső óceáni kevert rétegben (MLD), ami körülbelül 50 méteres mélységig terjed lefelé a víz felszínétől. Ez a felső vízréteg nagy fokú hőtehetetlenséget mutat, különösen a fenti atmoszférában tapasztalható változásokhoz képest.

Jóval nehezebb lesz a hőmérséklet előrejelzése

A kutatók által készített modell azonban riasztó képet festett: azt sugallta, hogy a hőtehetetlenség effajta emlékező hatása a felső óceáni rétegben globálisan csökken az évszázad hátralévő részében, és jóval nagyobb hőmérséklet-ingadozásokra számíthatunk a következő évtizedekben. Erőteljesebb lehet a vízkeveredés az óceán felső rétegében, tulajdonképpen elvékonyítva azt. Ezzel az óceán felső része érzékenyebbé válhat a véletlenszerű hőmérsékleti anomáliákra.

Az óceán emlékezetvesztése megnehezíti a kutatók számára a felszíni hőmérséklettel kapcsolatos előrejelzések megbízható átfutási idejét, ami életmentő lehet szélsőséges időjárási jelenségek esetén. S mivel az ilyenek a jövőben várhatóan gyakoribbakká válnak, ha az óceán elveszíti az emlékezetét, lehetetlenné válik majd az előrejelzés – írják a szakemberek a Science Advances folyóiratban.