A felhalmozódó mutációk megtizedelik az őssejteket.
Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok katasztrofális változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményük az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla az MTI.
A Wellcome-MRC Cambridge-i Őssejtintézet tudósai a vérsejteket vizsgálták minden korosztályban a csecsemőkortól hetven-nyolcvan éves emberekig, és felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében
megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben.
A tudósok szerint hasonló változások a bőrtől az agyig az egész szervezetben lezajlanak, és ez lehet az oka annak, hogy míg az emberek gyakran évtizedekig egészségesen öregednek, hetvenéves koruk után gyorsabb hanyatlás következik be.
Peter Campbell, a tanulmány egyik vezető szerzője, a cambridge-i Sanger Intézet programvezetője elmondta, hogy kutatásuk végső célja az öregedési folyamat lelassítása.
A tudósok eddig úgy gondolták, hogy az öregedés során a sejtekben fokozatosan felhalmozódó mutációk rontják a szervezet megfelelő működését. A legújabb kutatás szerint azonban ez az elgondolás téves vagy hiányos, és a hanyatlásért inkább az időskorban dominánssá váló önző sejteket teszik felelőssé.
A cambridge-i kutatócsoport megállapításai szerint a 65 év alatti felnőttek csontvelőjében a vörös- és fehérvérsejtek széles skáláját a húszezer-kétszázezer különböző típusú őssejtből álló változatos populáció termeli. A 65 éven felülieknél azonban merőben más a helyzet: vérsejtjeik körülbelül fele mindössze tíz vagy húsz különböző őssejtből származik, drámaian csökkentve a páciens vérsejtjeinek sokféleségét, ami kihat az egészségi állapotára.
A Nature tudományos folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a vér előállításában részt vevő őssejtekben idővel felhalmozódnak a mutációk, de ezek többsége ártalmatlan. Ám bizonyos esetekben a mutációk az őssejteket gyorsabb növekedésre késztetik, gyakran rosszabb minőségű vérsejteket termelnek.
A harminc-negyven éves embereknél ez még nem okoz problémát, de hetvenéves kor felett ezek a gyorsan növekvő sejtek kezdik uralni a vérsejttermelést.
Campbell szerint a hetvenéves kor után beütő exponenciális növekedés magyarázza a hirtelen változást, azt, hogy miért válik törékenyebbé az ember. A gyorsabban növekvő vérőssejtek összefüggésbe hozhatók a vérrákkal és a vérszegénységgel és azzal is, hogy az ember kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek vagy rosszabbul viseli a kemoterápiát.
Campbell hozzátette: más szervekre is kiterjeszthető az elméletük. Ezért a kutatók most ugyanezt a folyamatot akarják megtalálni a bőrben, hogy megértsék, miért vezet az öregedés ráncosodáshoz és miért gyógyulnak lassabban a sebek.
(MTI)