A kínai tudományos akadémia, a Stanford Egyetem, a Liverpooli Egyetem és a sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói felfedezték, hogy a tengeri zsákállatok közé tartozó aszcídiákkal kiegészített étrend hatására fiatalodás jeleit mutatják a kísérleti állatok.

Az előgerinchúrosok közé tartozó aszcídiákat főzve és nyersen is fogyasztja a japán és koreai konyha.

A fiatalító hatás kulcsa a tudósok szerint a zsákállatokban található nagy mennyiségű plazmalogénben keresendő. Ez az anyag mindenfelé előfordul a szervezetben, de az idősödéssel folyamatosan csökken a mennyisége, különösen neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór.

A tudósok azt vizsgálták, milyen hatással van az egerek szellemi képességeire, ha nagyobb mennyiségű aszcídia szerepel az étrendjükben.

A kutatásunk szerint a plazmalogének nemcsak megállították a szellemi hanyatlást, de vissza is fordították az agy öregedését. Emellett a plazmalogénnel etetett egerek sűrűbb fekete és csillogó szőrt növesztettek

– ismertette Lei Fu professzor.

Az egerek képességeit az úgynevezett Morris-útvesztővel tesztelték. Ez lényegében egy medence, amelyben a víz felszíne alatt platformokat helyeznek el. Az egerek tudnak, de nem szeretnek úszni, a platformon viszont jólesik megpihenni, ezért ha sikerül felidézniük a helyét, rögtön odaúsznak. Ezzel a konstrukcióval jól mérhető az egerek tanulási képessége, az így végzett kísérletek meg is mutatták, hogy az idősödő egerek nehezebben jegyzik meg a platform helyét.

Az útvesztővel végzett vizsgálatból kiderült, hogy a plazmalogénes diéta hatására tényleg gyorsabban tanultak az egerek, mint a normál eledelt majszoló kortársaik. A közvetlen vizsgálat megállapította, hogy a megfiatalított egereknél nagyobb számú és jobb minőségű idegi kapcsolat, vagyis szinapszis alakult ki. A szinapszisok azonkívül, hogy az idegsejtek kapcsolódási pontjaiként az idegrendszer alapvető alkatrészei, megjelenésük általában tanulási folyamat vagy emlékek kialakulásának jele, míg eltűnésük általában leromlás vagy betegség jele.

A leépüléssel járó neurodegeneratív betegségek egyik ismert jellemzője továbbá, hogy gyulladásos folyamatok kísérik – a plazmalogén diétát kapó egereknél ezzel szemben a gyulladás visszaszorulását találták. Fu professzor szerint a magyarázat, hogy a plazmalogének támogatják az idegi regenerációt, de közvetetten is van pozitív hatásuk.

Bizonyos kutatások szerint az étrendi plazmalogének hatással vannak a bélflórára. Több jelentés volt arról, hogy a belekben élő organizmusok hatással vannak a neurodegenerációra. A plazmalogének ebben az  összefüggésben járulhattak hozzá a kutatásunkban látható tanulási és emlékezeti javuláshoz

– vélekedett a tudós.

A pontos hatásmechanizmus nem ismert, de az adatok arra utalnak, hogy nemcsak a szinapszisok mennyisége, de rugalmassága is javult, ami hatékonyabb jelátvitelt eredményezett.

Fu professzor szerint az eredmények szerint a plazmalogének terápiás hatásúak az időskori szellemi leépülés megelőzésében, és az eredményben annyira biztos, hogy azóta is mindennap zsákállatot eszik.

(SciTechDaily)