A hMPXV A.1 név talán nem hangzik jól, de egy neves nemzetközi kutatócsoport szerint valami ilyesmi nevet kellene adni a jelenleg Európában is terjedő majomhimlőnek.
A Science magazin szerint egy kutatócsoport úgy véli, a dél-afrikai és kongói megkülönböztetés miatt más neveket alkalmazzunk, ez ugyanis „stigmatizáló lehet“ az afrikaiak számára.
A jelenlegi globális járvány összefüggésében a vírus afrikai jellegének folyamatos említése és elnevezése nemcsak pontatlan, hanem diszkriminatív és megbélyegző is
– írja a virological.org. Megjegyzik továbbá, hogy a most az Afrikán kívüli emberekben keringő törzs valószínűleg különbözik az állatokban előforduló vírustól, ami plusz egy ok a vírus átnevezésére.
Példaként említették a SARS-CoV–2 variánsok jelenlegi nomenklatúráját, ahol a görög betűkkel helyettesítették az olyan földrajzi neveket, mint a wuhani vagy a dél-afrikai törzs. A kutatók szerint hasonló, „praktikus és semleges” nevet kellene adni a majomhimlőnek is.
A jelenlegi majomhimlőjárvány az első, amely Afrikán kívül több kontinensen is előfordul, 47 országban több mint 1500 embert érint. Évekkel ezelőtt a kutatók a majomhimlővírusokat nyugat-afrikai és kongó-medencei ágakra osztották, amelyek egyedi genomikai jellegzetességekkel rendelkeznek és különböző súlyosságú betegségeket okoznak. A jelenlegi járványban szekvenált vírusok nagyjából megegyeznek a jellemzően enyhébb nyugat-afrikai ágba tartozó vírusokkal.
Egyes kutatók szerint azonban a most világszerte észlelt emberi törzsek valójában egy harmadik ágat alkotnak, és ezek a vírusok eltérő jellemzőkkel is rendelkezhetnek.
Teljesen világos, hogy ez a vírus egészen más módon kapcsolódik a korábban szekvenált törzsekhez
– mondja Tulio de Oliveira, a KwaZulu-Natal Egyetem evolúcióbiológusa.
(Borítókép: Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images)