Bármilyen meglepő, a koronavírus-járványnak köszönhetjük, hogy kihalt az influenzavírus egyik variánsa.
Az utóbbi idők vírusokkal összefüggő rossz híreit, amelyek közé elsősorban az új típusú koronavírus, illetve a majomhimlő vírusa tartozik, most végre egy jó hír követi. A szintén évente több millió fertőzést, világszerte legalább félmillió halálesetet és dollár milliárdokban mérhető károkat okozó
influenzavírus egyik variánsa – úgy tűnik – kihalt. Ez természetesen azt jelenti, hogy oltani sincs értelme ellene.
De nézzük a részleteket! Jelenleg az influenza vírusának két altípusa, az influenza A, illetve B okozza a humán fertőzéseket. Az influenza A vírusok által okozott fertőzések két további csoportra oszthatók: idetartozik a H1N1 és a H3N2. Az influenza B vírusok közül az utóbbi években az úgynevezett Viktória- és Yamagata-vonalba tartozó variánsok fertőztek. Eddig.
Az influenza B vírus Yamagata-vonala ugyanis egyszerűen eltűnt, kihaltnak tekinthető. Erről Magyarországon először Kemenesi Gábor virológus számolt be, aki Facebook-oldalán egy hongkongi tanulmányt elemzett erről, illetve lapunk közölt a kérdésről egy átfogó szakértői elemzést.
Azóta mindezt számtalan kiváló minőségű tudományos közlemény tárgyalta, többek között az egyik legmagasabb presztízsű és tudománymetriai szempontból is legmagasabban rangsorolt interdiszciplináris folyóirat, a Nature is. Mindez ráadásul feltehetőleg a Covid-járvány miatt életbe léptetett óvintézkedéseknek köszönhető, amelyek mintegy járulékos haszonként az ugyancsak hasonló módon terjedő influenzavírusok által okozott fertőzéseket is csökkentették.
Az utóbbi években fertőzéseket okozó influenzavírus-variánsok közül, úgy tűnik, háromnak sikerült túlélnie a Covid-járvány alatt alkalmazott intézkedéseket, a negyedik influenzavírus, tehát az influenza B Yamagata-vonala viszont nem tudott mit kezdeni mindezzel, egyszerűen eltűnt, minden bizonnyal kihalt.
Ebből logikusan következik, hogy oltani sincs értelme ez ellen a vírus ellen.
Az influenza elleni védőoltások jellemzően a fenti négy vagy a négyből legalább három törzset tartalmaznak a WHO, illetve a CDC ajánlásai szerint. A négykomponensű oltásokban annak eltűnése ellenére is változatlanul szerepel az influenza B Yamagata, míg a háromkomponensű oltásokból természetesen kimarad. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy ha választhatunk, melyiket adassuk be magunknak.
A hazai fejlesztésű és gyártású oltás csak a továbbra is fertőző három törzset tartalmazza, a négy vírust tartalmazó, külföldről importált vakcinákban jellemzően benne marad a kihalt törzs.
MAGYARORSZÁGON AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS FEJLESZTÉSE ÉS GYÁRTÁSA MINTEGY hét ÉVTIZEDES MÚLTRA TEKINT VISSZA.
Oltóanyagot idehaza rendszeresen 1961-től állítanak elő. Ennek alapjait a legendás Takátsy Gyula professzor fektette le, aki a WHO influenzaközpontjának vezetőjeként 630 ezer vakcina elkészítésében vett részt az 1968-as influenza-világjárvány idején. Munkájának és a Magyarországon gyártott vakcináknak köszönhetően hazánkban a környező országokhoz képest a járvány jóval kevesebb áldozatot szedett.
A magyar vakcina abban is egyedülálló, hogy valamennyi immunológiai követelményt a szervezetet ért kisebb vírusterheléssel is képes teljesíteni. A hazai oltás vírusfehérje- (hemagglutinin-) tartalma ugyanis vírustörzsenként 6 mikrogramm, vagyis összesen 18 mikrogramm. A magyar vakcina ezzel is megfelelő immunválaszt képes kiváltani. A külföldről behozott vakcinák vírusonként 15 mikrogramm fehérjét tartalmaznak, összesen tehát 60 mikrogrammot. A csökkentett vírusfehérje-terhelés mellett elért megfelelő immunválaszt magyar fejlesztőknek sikerült a világon először megvalósítani, amelyről több tekintélyes nemzetközi szakmai lap is tudósított.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár.
(Borítókép: Fabio Teixeira / Anadolu Agency / Getty Images)