Vannak helyek, ahol nagyobb a veszély.
Eddig senki sem vesztette életét a Föld felszínét elérő űrszemét miatt, bár ingatlanban esett kárra, sőt sérülésre is volt már példa. Az űrszemét okozta baleset esélye nagyon alacsony. Napjainkban azonban az emberiség egyre több hordozórakétát és műholdat juttat az űrbe, így lassan időszerűvé válik a kockázatok felmérése.
A kanadai British Columbia Egyetem munkatársai ezért matematikailag elemezték a visszatérő rakéta alkatrészek veszélyeit. Munkájukat a Nature Astronomy közölte.
A Föld légkörébe ebben a pillanatban is záporozik az űrből származó, többnyire porszem méretű részecskékből álló anyag, amiből mintegy 40 ezer tonna hullik alá minden különösebb felhajtás nélkül. Százévente egy tízméteres vagy annál nagyobb meteorit csapódik be és eléri a bolygó felszínét. Pár millió évente kilométeres tárgyak is érkezhetnek, amiről a dinoszauruszok mesélhetnének nyöszörgő hangon.
Ezek mind természetes eredetűek, az űrkorszakban azonban egyre gyakoribbak a légkörbe visszatérő, ember alkotta eszközök, illetve azok maradványai, amit űrszemétnek nevezünk. A kanadai kutatók elemzésük során figyelembe vették az elmúlt 30 évben felbocsátott eszközök pályáját és az alattuk elterülő Föld népsűrűségét.
A számítások szerint van egy nem elenyésző, kicsi esély rá, hogy az űrszemét eléri a felszínt és kárt tesz emberéletben. A veszély attól függ, hogy hol tartózkodunk, délen ugyanis nagyobb a becsapódás esélye, mint északon. Körülbelül háromszor akkora az esélye, hogy az űrszemét indonéziai Jakarta, a bangladesi Dhaka vagy a nigériai Lagos szélességi körén landol, mint hogy New Yorkban, Pekingben vagy Moszkvában.
Azt figyelembe véve, hogy becsapódás többször tíz vagy száz négyzetméteres területet pusztít el, összességében 10 százalék az esélye, hogy egy vagy több halálesetet okoz az űrszemét a következő évtizedben.
A július végén irányíthatatlanná vált kínai Hosszú Menetelés 5B jelenleg ilyen veszélyt jelent, mivel lakott területre zuhanhat. A kutatók szerint az ehhez hasonló esetek is szaporodni fognak a következő években, a 10 százalékos esély így lényegében optimista becslés.
Több módszer is van az űrszemét mennyiségének és veszélyeinek csökkentésére. Az egyik, hogy a működésük végére ért eszközök üzemanyagát elégetik, hogy ne okozhasson robbanást, majd alacsony pályára irányítják őket, hogy a légkörben elégjenek. A másik lényeges tényező, hogy bizonyos magáncégek, mint a SpaceX vagy a Blue Origin ugyan hagynak maguk után némi űrszemetet, de visszatérnek, mivel többször használatosak, így viszonylag tiszta megoldást jelentenek.
Ugyancsak komoly munka folyik Európában, Kínában és Japánban is az űrszemetet összegyűjtő robotikus műholdak fejlesztésére. A legveszélyesebb űrszemetet ezek az eszközök ártalmatlaníthatják.
Ahogy a halogénezett szénhidrogének előállítását sikerült nemzetközi együttműködésben jelentősen korlátozni az ózonpajzs védelme érdekében, az űrszeméttel kapcsolatban is sikeresen fel lehetne lépni. A kutatókat azonban aggodalommal tölti el, hogy halálos baleset lehet az ára, hogy a kérdést komolyan vegyék.
(Borítókép: Robert Atanasovski / AFP)