A szaglás elvesztését már a koronavírus elterjedése előtt a demencia egyik figyelmeztető jelének tartották. A kutatók szerint nagy kérdés, hogy a koronavírus okozta szaglásvesztés összefüggésbe hozható-e az Alzheimer-kórral.
Világszerte a koronavírusos betegek nagyjából öt százalékát, mintegy 27 millió embert érinti a hat hónapnál tovább tartó szaglásvesztés.
Az Alzheimer-kór Szövetség SAN DIEGÓBAN RENDEZETT Nemzetközi Konferenciáján közölt eredmények arra engednek következtetni, hogy van összefüggés a két tünet között, bár a szakértők szerint további kutatásokra van szükség az ügy tisztázásának érdekében.
„Adatainkból határozottan megállapítható, hogy a hatvan év feletti felnőttek veszélyeztetettebbek a vírus utáni károsodásban, ha volt szaglásvesztésük, függetlenül a betegség súlyosságától. Azt azonban még korai lenne megmondani, hogy a károsodás mennyire lehet tartós esetükben” – mondta a tanulmány társszerzője, Gabriela Gonzalez-Aleman, a Buenos Aires-i Pontificia Universidad Catolica Argentina professzora.
A kutatás során 766 felnőttet követtek soron a fertőzést követő egy évben. A vizsgált személyek 55 és 95 év között voltak, és közel kilencven százalékuknak volt teszttel alátámasztott koronavírus-fertőzése – írja az NBC News.
Az év végi eredményekből kiderült, hogy a fertőzöttek kétharmadának volt valamilyen kognitív károsodása, a résztvevők felénél pedig súlyos károsodásról volt szó.
Claire Sexton, az Alzheimer-kór Egyesület tudományos programjának vezetője szerint a szaglásvesztés az agy gyulladásos reakciójának a jele, a gyulladásoknak pedig szerepük van az Alzheimer-kórhoz kapcsolatos neurodegeneratív folyamatok kialakulásában.
Az Alois Alzheimer által 1906-ban leírt Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A gyógyíthatatlan kórt az idegsejtekben elszaporodó fehérjék okozzák. Ez egy nagyon sokarcú betegség, amelynek egyelőre nincs hatékony kezelési módszere.
Bármivel is próbálkoztak a kutatók, nem jártak sikerrel a háttérben húzódó mechanizmus megfejtésében. Ennek egyik oka lehet az elmúlt évtizedek legelismertebb Alzheimer-kutatóinak eredményei, amelyekről kiderült, hogy többször is meg lettek hamisítva.
Halovány reményt jelenthet a Flinders Egyetem kutatócsoportjának júliusban publikált tanulmánya, amely bemutatta, hogyan alakul át a tau nevű fehérje, amely toxikus hatást gyakorol az agysejtekre.
A Chicagói Egyetem kutatói írtak egy másik tanulmányt, amelyből kiderült, hogy a szaglásvesztés nemcsak a kognitív hanyatlás előjele lehet, hanem az Alzheimer-kór és a demencia kapcsán kialakuló változásokra is utalhat.
A Rush Egyetem Memória- és Öregedésprojektjének adatait felhasználva a kutatók 515, 22 évnél idősebb felnőttet figyeltek meg. Megmérték a szürkeállomány térfogatát az agy azon részein is, amelyek a demenciához és a szagláshoz kapcsolódnak. Tapasztalataik szerint a szaglásvesztés az agy mindkét féltekéjén romló szürkeállománnyal párosult.
Dr. Jayant Pinto, a tanulmány vezetője szerint nem a koronavírus az első, amely hat a szaglásra, de a pandémia megjelenése előtt ez a jelenség ritkábbnak számított.
Amennyiben kiderül, hogy a koronavírussal párosuló szaglásvesztés kognitív károsodást okozhat, akkor az összefüggés megértése segíthet az orvosoknak, hogy a szaglásvesztés korai szakaszában beavatkozzanak, és potenciálisan megelőzzék a károsodást.
(Borítókép: Bettencourt / Toronto Star / Getty Images)