Ezért kijelenthető, hogy a mostani nyár a hátralévő életünk leghűvösebb nyara. Ennél csak rosszabb lesz, akár a szárazságot, akár a hőhullámokat nézzük − mondta el Bart István energia- és klímapolitikai szakértő, az Energiaklub társelnöke a Népszavának adott interjújában. 

Véleménye szerint ebben a helyzetben a legfontosabb az, hogy megtartsuk az esővizet, amikor leesik. Azt kell megakadályozni, hogy minden azonnal lefolyjon a Dunába vagy a Tiszába. Az elmúlt kétszáz év vízügyi gondolkodásában az volt a cél, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk a víztől. Át kell állni arra a modellre, hogy inkább tartsuk meg helyben − közölte. 

Klímavédelemből semmiképpen nem adna elégtelent a jelenlegi kormánynak. Ahogy elmondta a Népszavának,

a szavak szintjén a klímaváltozás tényét elismeri a kormány. A klímaváltozásból nem lett sorosista összeesküvés. Pedig voltak olyanok a Fidesz környékén, akik pár éve ezt kezdték pedzegetni. Magyarországon nem kell arról vitatkozni, amiről Csehországban vagy Lengyelországban vitatkoznak, hogy a klímaváltozás tudományosan igazolható-e. Ez már önmagában eredmény, jó kiindulási alap.

Bart István emlékeztetett arra, hogy az országgyűlésnek van egy 2020-ban elfogadott klímatörvénye, amely szerint Magyaroroszág vállalja, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Ez azt jelenti, hogy csak annyi szén-dioxidot bocsáthatunk ki, amennyit az erdőink, mezőink elnyelnek. 2022-ben vagyunk, a vállalásból az következik, hogy 28 év múlva egyikünk lakásában se lesz gáz. És hogy mi lesz helyette? 

A szakértő válasza szerint

bármi más. Hőszivattyú, fenntartható biomassza, nem fosszilis forrásból származó elektromos áram, bizonyos esetekben hidrogén. Száz évvel ezelőtt még szénnel fűtötték a lakásokat. Ma már nem fűtünk szénnel. Fontos kérdés, hogy mi lesz a gáz helyett, de bármi jobb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a gáz vagy az olaj. Ha megmaradunk ezeknél, akkor biztos, hogy elbúcsúzhatunk a mostani világunktól.

Bart István arról is beszélt, hogy a „mindennel égetés” régi gond Magyarországon, és valószínű, hogy az áremelések hatására még nagyobb probléma lesz. A Levegő Munkacsoport tanulmányai szerint azonban nem pusztán szegénykérdésről van szó. Nem csak az tüzel hulladékkal vagy műanyaggal, akinek nem telik másra.

Sokan vannak, akik jó ötletnek gondolják, hogy lakkozott fadarabokat is a kazánba dobjanak. A járási hivatalok feladata lenne fellépni az ilyen egészségkárosító cselekedetek ellen, de nincs kapacitásuk rá, hogy intézkedjenek. Valójában a hulladékégetés elleni harcot a rendőrségnek kellene végeznie

− közölte.

(Borítókép: Csónakok a Velencei-tó medrében, Pákozd közelében 2022. július 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)