A tünetek csökkenéséhez vezetett a betegeknél a Crispr génszerkesztő rendszeren alapuló új gyógyszer – közölte a fejlesztő Intellia Therapeutics. A terápiát egy ritka örökletes betegség, a herediter angioödéma kezelésében alkalmazták, amely egy fehérje túlműködése miatt fájdalmas és potenciálisan életveszélyes duzzanatokat okoz a szervezetben.

Az Intellia vezérigazgatója, John Leonard közlése szerint háromból két betegre olyan jó hatással volt a génterápia, hogy már nincs szükségük más gyógyszerekre a betegség kordában tartásához.

Az örökítőanyag integritását védő, Crisprnek nevezett ismétlődések, illetve az ezekkel együttműködő Cas-fehérjéket genetikai szerkesztő rendszerré fejlesztő Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna 2020-ban kaptak kémiai Nobel-díjat tudományos munkájukért. A Crispr néven ismertté vált „molekuláris szike” olcsó és hatékony megoldás a DNS szerkesztésére, aminek élő szervezetben történő alkalmazásával az elmúlt években kezdenek sikereket elérni.

A herediter angioödéma esetében mutációk miatt hiányzik egy C1-eszteráz nevű inhibitor fehérje, ami a bradikinin nevű peptid hormon túltengéséhez vezet, aminek a hatására túl sok folyadék lép át a hajszálerek falán, ödémát okozva. A betegség kezelésére használt gyógyszerek a bradikinin termeléséért felelős másik fehérjét, a kallikreint nyomják el. Ugyanezt teszi a Crispr is a jelenlegi klinikai tesztben, úgy, hogy lekapcsolja a kallikrein előállításához szükséges gént.

Az első teszteken a 8 hetes terápia hatására 65 százalékkal csökkent a kallikrein szintje a betegek vérében, és nem tapasztaltak újabb ödémákat. Másik három beteg később nagyobb adagban kapott Crispr nanorészecskét, amit a kallikreinszint 92 százalékos csökkenése követett.

A Kaliforniai Egyetem független Crispr-kutatója, Fjodor Urnov szerint az eredmények fontos előrelépést jelentenek, és a komoly javulás miatt egyértelmű és reprodukálható, hogy a terápia hatásos.

Az Intellia tavaly már jelentette, hogy a Regeneronnal közös kutatásukban kedvező hatások mutatkoznak egy másik, ritka, genetikai eredetű anyagcsere-rendellenesség, a transztiretin ammiloidózis kezelésében, amelyben a májból származó fehérjék ideg- és szívproblémákat okozó túltermelődését igyekeznek megállítani. Nem ismert, hogy ez a klinikai teszt lezárult-e, és ha igen, milyen eredménnyel. Azt sem tudjuk például, milyen tartós egy gén kikapcsolása (egyelőre úgy tűnik, tartós). A herediter angioödéma esetében viszont sokkal gyorsabban és egyértelműbben megmutatkozott a siker, és a betegek is lelkesen számoltak be életminőségük korábban elképzelhetetlen mértékű javulásáról.

Ez csak a kezdet

Idén júliusban egy másik géngyógyszer tesztjei is elkezdődtek, a Verve Therapeutics Crispr-alapú gyógymódja a PCSK9 gén miatt kialakuló magas koleszterinszintet kezeli. Az ő eljárásuk a gén inaktiválása helyett felülírja azt egy mesterséges és nem kártékony mutációval, ami potenciálisan biztosabb megoldás.

A crispres gyógyítás eddigi mérföldköveihez tartozó első kísérletek során különböző vérrendellenességek ex vivo kezelésével próbálkoztak, amikor a beteg sejtjeit laboratóriumban módosították, majd visszajuttatták a szervezetbe. Az igazi úttörő kutatás a területen az örökletes vakságot gyógyító genetikai beavatkozás volt, ami vegyes eredményeket hozott: öt betegből csak kettőnél volt kimutatható javulás.

A nagy kihívás már nem maga a génszerkesztés, hanem hogy direkt injekciókkal vagy intravénás infúzióval hogyan juttathatók el a lipidburokba csomagolt nanorészecskék a megfelelő szervhez.

(Science)