Más védőhatása is van: egy Magyarországon nagyon sok halálesetet okozó betegség ellen is véd, és nem csak az influenzaszezon ideje alatt.
Az influenzaszezon közeledtével jó az időzítése annak a spanyol orvosok által végzett tanulmánynak, amelynek az elkészítéséhez nyolcvanezernél is több beteget vizsgáltak az influenza elleni védőoltás hatásainak szempontjából.
A szakértők arra az eredményre jutottak, hogy azok között, akik influenza elleni védőoltást kaptak, jóval kevesebb volt a sztrók (stroke), annak is az úgynevezett ischaemiás, tehát agyi trombózis, agyi erek embóliája által okozott változatának előfordulása. Ezalatt az agyszövet, az agyi vérerek elzáródása miatt létrejövő elhalását értjük. A magyarban hagyományosan szélütésnek vagy gutaütésnek nevezzük a betegséget, amelyet azonban meg kell különböztetni az agyvérzéstől.
Ez utóbbi esetén, nevének megfelelően, a probléma vérzésből, míg az ischaemiás sztrók esetében a csökkent vérellátásból adódik. A probléma hazánkban különösen jelentős, évente több tízezer betegnél alakul ki sztrók, amely sokszor halálos kimenetelű, vagy maradandó károsodással jár. Az agyi érbetegségek által okozott halálozásban hazánk messze az EU-átlagnál rosszabb mutatókkal bír, a megelőzés tehát különösen fontos lenne.
A tanulmány ideje alatt tíz évnél is tovább követték a betegeket. Az időszak során összesen 14 322 esetben fordult elő sztrók. Ezeket a betegeket hasonlították össze hetvenezernél is több, sztrókot nem szenvedő pácienssel. A vizsgálatban részt vevők nagyjából negyven százaléka volt beoltva influenza ellen. Itt érdemes megjegyezni, hogy hazánkban ez az arány az uniós ajánlások ellenére ennél sokkal alacsonyabb. Sajnos sokan a mai napig elbagatellizálják az influenza jelentőségét, arra a logikára alapozva, hogy eddig nem kapták el, vagy ha el is kapták, nem okozott komoly problémákat.
Ez a logika körülbelül annyira helytálló, mint azt gondolni, hogy ha eddig például nem lettünk rákos betegek, akkor ezután sem leszünk.
Az influenza ellen beoltott betegek között 21 százalékkal kevesebb sztrók fordult elő. Ez a hatás az oltás után még fél év elteltével is észlelhető volt, tehát jóval az influenzaszezon után is. A további elemzések azt mutatták, hogy mindez igaz az illető nemétől és életkorától függetlenül, sőt az egyéb érrendszeri rizikófaktorok sem befolyásolták.
Az influenzaoltás mellett a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, vagyis a pneumococcus elleni vakcinákat is vizsgálták ebből a szempontból, de ott nem tapasztaltak hasonló, sztrók elleni védő hatást a vizsgáló orvosok.
A mostani eredmények egyébként teljes összhangot mutatnak a májusban publikált nemzetközi INTERSTROKE tanulmány adataival, amely szintén azt mutatta, hogy az influenza elleni védőoltások legalább húsz százalékkal csökkentik a sztrók kialakulásának esélyét.
Az eredmény annyiban nem meglepő, hogy eddig is tudtuk, hogy az influenza hajlamosít az agyi infarktus kialakulására. Ha tehát védőoltással megelőzzük az influenzát, természetszerűleg csökkenteni fogjuk a sztrók előfordulását is. A vizsgálat azonban annyiban mégiscsak váratlan eredményt hozott, miszerint mindez igaz volt az influenzaszezon idején kívül is.
Ebből a vizsgálók arra következtettek, hogy a védőoltások valószínűleg önmaguk jogán is, tehát az influenza elleni védelemtől függetlenül is megvédenek a sztrók kialakulásától. Francisco J. de Abajo, a vizsgálat vezetője szerint ebben feltehetőleg egy általános gyulladáscsökkentő hatás játszhat szerepet. A krónikus gyulladás szerepe az érfalak károsodásában már régóta ismert. Az influenzával kapcsolatban nemrég jó hírek is érkeztek, a vírus egyik variánsa kihalt, így az ellen már nem kell oltani. Sajnos három variáns továbbra is cirkulál viszont.
A spanyol vizsgálat eredményeit a tekintélyes angol nyelvű, Neurology című orvosi szaklapban publikálták, ahol bárki számára megtekinthetők.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
(Borítókép: Marco Bello / Bloomberg / Getty Images)