Közel három évvel az előző generáció megjelenése után idén szeptemberben az Apple végre leleplezte új Pro fülhallgatóját, amelyet az elmúlt egy hétben lehetőségünk nyílt kipróbálni. Bár külsőre nem sok minden változott, a második generációs AirPods Pro egy felettébb remek vezeték nélküli fülhallgató lett, amely, akárcsak az elődök, tökéletesen illeszkedik az Apple ökoszisztémájába.
Meglehetősen fontos hónap volt az Apple számára a szeptember, a hónap elején tartott eseményükön ugyanis három legnépszerűbb termékük új generációját is leleplezték. Bemutatkozott az iPhone 14 és iPhone 14 Plus, valamint a két csúcsmodell, az iPhone 14 Pro és az iPhone 14 Pro aMax, melyet egyébként mi is leteszteltünk. A telefonok mellett szintén előrelépés történt az almás cég okosóráinak terén, a szokásos alapmodellek mellé idén ugyanis megérkezett az Apple Watch Ultra, amely újraírta, mit is kell tudnia ma egy okosórának.
Az estnek három sztárja volt – és bár sokan elsiklanak az új AirPods Pro fölött, mindenképp érdemes néhány sort szentelni rá is, a vártakkal ellentétben ugyanis nagyobb az előrelépés.
„If it ain’t broke, don’t fix it” – mondja az angol, arra utalva, hogy ha valami bevált és jól működik, minek változtatni a dolgon csak azért, hogy más legyen. Ezt a praktikát sokszorosan megfogadja az Apple is, az új fülhallgató doboza ugyanis egy az egyben ugyanúgy néz ki, mint az előző generáció csomagolása – az egyetlen különbség, hogy a fülhallgatók képmása más pozícióban helyezkedik el a hófehér kartondobozon. A fedőt leemelve a kötelező papírmunkával és a használati útmutatóval találjuk szemben magunkat, amely alatt már ott is csücsül az új fülhallgató. Bár sokan nem tudnak róla, itt még nem érdemes megállni, a bölcsőt kiemelve ugyanis egy USB-C Lightning kábelt is találhatunk a dobozban, természetesen adapter nélkül.
A fülhallgatót kézbe véve hamar kiderül, hogy nemcsak a doboz, hanem a tok és maguk a fülesek is 95 százalékban megegyeznek az előddel. Külsőre a tokban két változás történt: kapott egy pántcsatlakozót a jobb oldalára, amellyel hátizsákokhoz, táskákhoz vagy kulcstartóhoz erősíthetjük; illetve a Lightning csatlakozó jobb oldalára került egy hangszóró, amely különböző hangjelzéseket ad ki, ha párosítjuk az eszközt, vagy ha merülőben van. A hangszórónak köszönhetően ráadásul most már nemcsak a fülhallgatókat, hanem magát a tokot is meg tudjuk keresni (ha elhagynánk) a Lokátor hangalapú keresőjével.
A fülhallgatók formavilága szintén maradt a régi, az egyetlen változás külsőre az, hogy a különböző közelségérzékelő szenzorokat átpozicionálta az Apple, illetve a csomagban ezúttal már nem három, hanem négy pár (XS, S, M, L) szilikonharangot kapunk.
A második generációs AirPods Pro lelke az új, H2-es chip, amely megszámlálhatatlanul sok funkciót lát el. Többek között ez a chip felel a folyamatosan adaptív hangzásért, az okosabb és jobb zajszűrésért és a hatékonyabb aksiüzemidőért, amelyekben mind fejlődött a fülhallgató az elődhöz képest.
Mivel a mindennapok során már közel két éve az első generációs AirPods Prót használom vezeték nélküli fülhallgatóként, arra számítottam, hogy azonnal érzékelni fogom a változásokat, azonban nem így történt. Az első zenehallgatások során szinte semmi különbséget nem éreztem, egészen addig, amíg vissza nem tettem a régi füleseket a fülembe – innentől kezdve pedig ezzel a felettébb innovatív, felváltós technikával figyeltem meg, miben fejlődött az új AirPods.
Bár a manapság egyre inkább elterjedt (és az Apple Music által is támogatott és hirdetett) lossless, azaz veszteségmentes hangzást továbbra sem támogatja az almás fülhallgató, a legnagyobb változások mégis a hangzás terén figyelhetők meg. Az új, egyedi felépítésű meghajtónak és erősítőnek köszönhetően belátásunk szerint a mély és középtartományban érezhető a legnagyobb előrelépés. Azt, hogy ez milyen szintű, megfogalmazni nagyon nem lehet, leginkább annyit lehet írni róla, hogy a mélyek még mélyebbek, a középtartomány pedig tisztább az elődhöz képest – a legjobb, amit tehet, hogy kipróbálja a fülhallgatót.
A H2-es chipnek és a másodpercenkénti 48 ezres mintavételnek köszönhetően szintén rengeteget javult a zajszűrés,
ami az Apple szerint bizonyos esetekben egyenesen kétszer jobb az elődhöz képest. Nos, mi számszerűsíteni nem tudtuk az új AirPods zajszűrési teljesítményét, annyit azonban mindenképp el lehet róla mondani, hogy jobb és hatékonyabb lett. Fura, hogy az előrelépés ez esetben is csak akkor mutatkozik meg igazán, amikor néhánypercnyi használat után visszaváltunk a 2019-es modellre, és rájövünk, hogy amit eddig elképesztőnek tartottunk, az igazából eltörpül az új modell mellett.
Tapasztalataink szerint a legnagyobb változás az éles hangok (mint például egy sziréna vagy egy építkezés hangjának) némítása terén történt, de az új fülessel már buszon vagy villamoson közlekedve sem kell annyira hangosan hallgatni a zenét, hogy minden környezeti zaj minimálisra csökkenjen. Szintén újdonság még az Adaptív átengedésre keresztelt funkció, amely ugyan a második generációs AirPods Pro egyik fejlesztéseként lett beharangozva, a jelek szerint a 2019-es modell is megkapja, amennyiben a felhasználó a megjelenéskor frissít az iOS 16.1-es verzióra. Az Apple szerint
az Adaptív átengedés a H2 chip tudását használja például egy harsány sziréna vagy gépek lármájának csökkentésére, így mindig komfortos hangerővel hallhatod mindazt, ami körülötted zajlik
– ami remekül hangzik, és a valóságban is jól működik, azonban, akárcsak a Huawei-féle FreeBuds Pro 2-nél, egyesek számára itt is fura lehet, hogy a fülhallgató egyszer csak enyhe zajszűrő módba kapcsol, ami olyan érzés lehet, mintha bedugult volna a fülünk. Mindenesetre a funkció jelen van, de persze ki is kapcsolható – a jó hír pedig az, hogy használatához még csak nem is kell az Apple legújabb fülese.
Bár más gyártóknál már a kezdeteknél jelen volt valamilyen formában, az Apple vezeték nélküli fülhallgatóinak esetében nem kevesebb mint hat évet kellett várnunk arra, hogy a lejátszott tartalom hangerejét közvetlenül a fülhallgatón keresztül tudjuk módosítani. Az Apple a Huawei megoldásához hasonlót választott: ahhoz, hogy a hangerőt növeljük vagy csökkentsük, a fülesek szárán kell végighúznunk az ujjunkat.
Mint írtuk, az új chipnek köszönhetően az aksiidő is nőtt, egy töltéssel körülbelül hat órán át hallgathatunk zenét. Persze ha az aktív zajszűrést is használjuk, ez az idő simán négy órára csökkenhet, ami általános helyzetekben még mindig elfogadható, egy hosszabb repülőút esetén azonban már zavaró lehet. A tok egyébként harmincórányi zenehallgatást tesz lehetővé, és most már MagSafe vagy Apple Watch töltővel is tölthetjük a szokásos kábeles megoldás helyett/mellett.
A második generációs AirPods Pro tehát egy kiváló fülhallgató lett, amelynek sikerét és népszerűségét egyedül a 125 ezer forintos ajánlott fogyasztói ár árnyékolhatja be. Az előző generációs Pro fülhallgatóról nem feltétlenül javasoljuk a váltást, ha meg van elégedve a teljesítményével, egyelőre nincs szüksége a legújabb modellre – ha azonban régebbi AirPodsot használ, vagy most áll első Apple fülhallgatójának vásárlása előtt, mindenképp érdemes lesz erre tenni a voksát.
(Borítókép: Gábor Zoltán / Index)