Úttörő, komoly betegségekre figyelmeztető applikáció létrehozásán dolgozik a Dél-Floridai Egyetem Egészségügyi Hangközpontja. Az alkalmazás a tervek szerint csupán a hangunk elemzése alapján figyelmeztethet a daganatos betegségek, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, illetve a depresszió és az autizmus korai jeleire.
A rákos, daganatos megbetegedések a világon és Magyarországon továbbra is a vezető haláloknak számítanak, a tavalyi évben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint rosszindulatú daganatos megbetegedésben vesztették életüket a legtöbben itthon (30 593-an), ezzel megelőzve a szintén komoly problémaként számon tartott iszkémiás szívbetegségeket is. Az orvostudomány ehhez mérten már hosszú évtizedek óta keresi a megoldást és a gyógymódot a daganatos betegségekre – vagy éppen azok megelőzésére –, de sokszor elhangzik azonban az is, hogy a korai diagnózis lehet az, ami igazán életmentő lehet.
A különböző szűrővizsgálatok fontosságára talán senkinek sem kell felhívni a figyelmét, a vérképünk pedig a legtöbb esetben meg is mutatja, ha további vizsgálatokra, például MR-re, CT-re vagy éppen biopsziára van ahhoz szükség, hogy biztosan meghatározható legyen egy esetleges rákos megbetegedés.
Ugyan bizonyos jelekből általában már gyanítható, ha valami nincs rendben a szervezetünkben, a hagyományos, sokszor hosszas várólistákkal járó vizsgálatokon kívül hamarosan más opció is nyílhat olyan komoly betegségek diagnosztizálására, mint a rák, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.
A különböző mesterséges intelligenciára épülő applikációkban és programokban ugyan sokan kételkednek még, a technológia fejlődését elnézve úgy tűnik, az orvostudomány jövője is hamarosan ez lehet. Olyannyira, hogy a Dél-Floridai Egyetem Egészségügyi Hangközpontjának kutatói már egy olyan mesterséges intelligencián alapuló applikáció fejlesztésén dolgoznak, amely elemzi a beszéd- és légzésmintákat, valamint a hangszálak rezgéseit, aminek köszönhetően kiszűrhetők lehetnek a betegségre utaló elváltozások – írja a New York Post.
Az már korábban is köztudott volt, hogy olyan betegségek, mint a Parkinson-kór vagy a szélütés, befolyásolhatják a beszédünket is, az egyetem kutatói viszont abban bíznak, hogy ezek mellett olyan problémákat is kiszűrhet a fejlesztés alatt álló applikáció, mint a daganatos betegségek vagy a depresszió – mindezt szimplán a hangunkból.
A központ munkatársai jelenleg hangmintákat gyűjtenek, hogy legyen viszonyítási alapja az applikációnak. A projekten dolgozó tizenkét kutatóintézet összesen öt betegségcsoport tagjainak hangját rögzíti, köztük a neurológiai rendellenességekkel, gégerákkal, depresszióval, tüdőbetegségekkel és az autizmussal küzdőkét.
A hanganyagok begyűjtése mellett a résztvevők teljes kórképét és orvosi kartonját is elemzik majd az intézet munkatársai, akik bíznak benne, hogy négy év alatt sikerül egy több mint 30 ezer hangmintából álló adatbázist létrehozniuk, amelyet utána folyamatosan bővíthetnek majd.
Természetesen a betegségek hivatalos diagnózisához vélhetően a közeljövőben sem kerülhetjük el a kötelező köröket és vizsgálatokat, azonban a hangalapú applikációnak köszönhetően jó eséllyel megtudhatjuk, érdemes-e azonnal az orvoshoz rohannunk.
Az alkalmazás használata meglehetősen egyszerű lesz, a felhasználóknak mindössze egy mikrofonba kell beszélniük, az így rögzített hangot pedig az applikáció összeveti az adatbázisban található hangokkal. A kutatók szerint ennek köszönhetően a legtöbb esetben megállapítható lesz, ha valakinek a hangja olyan – szabad füllel a legtöbb esetben nem hallható – elváltozást mutat, mint a rögzített betegeké.
Az applikációhoz ehhez mérten nemcsak a különböző betegségekben szenvedők, hanem az egészséges emberek hangját is begyűjtik, hogy minél könnyeben megállapítható legyen az esetleges elváltozás. Az erőforrásoknak köszönhetően minden lehetőség adott ahhoz, hogy a lehető legjobb dolog süljön ki a projektből, ugyanis az applikáció fejlesztését a National Institutes of Health 130 millió dollárral (57,6 milliárd forinttal) támogatja.
Korábban már több hasonló metódusú törekvés is volt, azonban a mostani a legnagyobb adathalmazt felhasználó ilyen megoldás lehet az orvostudomány számára.
A célunk egy olyan hatékony keretrendszer létrehozása, amely hatalmas adatkészletet foglal magába a mai technológia legjavát alkalmazva, és forradalmasítja azt a módot, ahogyan a hangot vizsgálják különböző betegségek megállapítására
– mondta a projektet vezető dr. Yael Bensoussan.
Amennyiben a technológia működik, az hatalmas előrelépést jelenthet a távegészségügyi gyakorlatok fejlesztésében, hiszen az applikáció lehetővé tenné, hogy az egészségügyi intézményektől távol élők és az anyagilag rosszabb helyzetben lévők is részesei legyenek a prevenciós folyamatoknak.
Ennek köszönhetően a kezelő- és háziorvosok is előbb értesülhetnek arról, ha baj van, és így a diagnózis is sokkal hamarabb felállítható – a betegség pedig nagyobb eséllyel kezelhető –, mint az applikáció használata nélkül.
(Borítókép: Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)