A James Webb űrteleszkóp lefényképezte két galaxis ütközését, amely más távcsövek számára láthatatlan csillagkeletkezési hullámot indított el.
A csillagkeletkezési hullámot az IC 1623 közös néven ismert két galaxis találkozása váltotta ki. Az összeolvadó páros a tudósok szerint 20-szor gyorsabb ütemben termel csillagokat, mint a saját tejútrendszerünk − írta meg a Space.com.
A galaktikus összeütközést korábban más távcsövek, köztük a Webb elődje, a Hubble-űrteleszkóp – mely az optikai fény (az emberi szem számára látható hullámhosszok) észlelésére specializálódott – is lefényképezte. Mivel azonban az IC 1623-at vastag porpajzs veszi körül, a csillagászok eddig nem tudtak mélyebbre látni a galaxisok belsejébe, hogy lássák a formálódó csillagokat.
A James Webb űrteleszkóp a poron áthatoló infravörös szenzoraival könnyedén átlátott a leplen, felfedve egy fényes központot, amely annyi infravörös fényt (lényegében hőt) bocsát ki, hogy a galaxis a Webb fényes csillagokat tartalmazó képein általában látható nyolctüskés fénytörési mintázatot produkál.
Ha összehasonlítjuk az IC 1623-ról a Hubble által készített korábbi képpel, a Webb által készített felvétel egy teljesen új réteget mutat az összeolvadó galaxisok szerkezetében, amelyet a képen a fényes vörös és narancssárga anyag központi csomójaként ábrázolnak.
A képen látható két galaxis mintegy 270 millió fényévre van a Földtől, a Cet csillagképben. A csillagászok úgy vélik, hogy az összeolvadás során egy szupermasszív fekete lyuk is keletkezhet, amely azonban ezen a képen nem látható.
A kép a Webb négy műszere közül három, a MIRI és a NIRCam kamerák, valamint a NIRSpec spektrométer által rögzített adatok kombinációjából készült − közölte közleményében az Európai Űrügynökség.