Jóformán még csak magához sem tért az Apple az egyik európai uniós csapás után, máris megérkezett a második, a DMA, azaz a digitális piacokról szóló jogszabály személyében, mely gyökerestől változtatná meg azt, ahogyan az Apple operációs rendszere, az iOS működne.
Az Európai Unió szerint egyes nagy online tartalomközvetítő platformok „kapuőr” szerepet töltenek be a kiberszférában, melynek következtében ellehetetlenítik a kisebb vállalkozásokat és tartalomgyártókat. A digitális piacokról szóló jogszabály, azaz a DMA a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, azaz a DSA-val együtt az európai digitális stratégia központi eleme szeretne lenni, hogy megakadályozzák a kapuőrök monopóliumát.
A digitális piacokról szóló jogszabály részletes és tárgyilagos kritériumokat határoz meg arra vonatkozóan, milyen feltételek teljesülése esetén minősülnek a nagy online platformok „kapuőrnek”. Az EU szerint így a jogszabály hatálya kellően behatárolt, és a nagy, rendszerszintű online platformokra korlátozódik. A digitális piacokat szabályozó jogi keret szerint egy online platform akkor tekintendő „kapuőrnek”, ha:
Ennek fényében pedig az Apple egyértelmű kapuőrnek minősül, méghozzá két területen is, a zenestreaming (Apple Music) és a mobilos operációs rendszerek (iOS) szektorában is. Fontos megjegyezni, hogy a gyártó mind a két területen csak a második legnépszerűbb szolgáltató, az unión belül ugyanis a zenestreaminget a Spotify uralja – 55 százalékos részesedéssel –, míg a mobilos operációs rendszereket a Google, pontosabban az Android – 72 százalékos piaci részesedéssel.
A DMA kimondja, hogy a kapuőröknek bizonyos helyzetekben átjárhatóságot kell biztosítaniuk a saját szolgáltatásuk és a harmadik felek szolgáltatásai között, lehetővé kell tenniük üzleti felhasználóik számára, hogy hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, melyeket a platform használata során létrehoznak, és a felületükön hirdető vállalkozások rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat az eszközöket és információkat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a hirdetők és a kiadók önállóan ellenőrizhessék a kapuőr felületein megjelenő hirdetéseiket. Ezenfelül pedig lehetővé kell tenniük üzleti felhasználóiknak, hogy a platformon kívül hirdessék szolgáltatásaikat és kössenek szerződést ügyfeleikkel.
A regulázásoknak azonban itt még nincs vége, az EU ugyanis nemcsak azt foglalta bele a jogszabályba, hogy a kapuőröknek mit kell tenniük a jövőben, hanem azt is, hogy mit nem tehetnek a későbbiekben. Idetartoznak az olyan korlátozások, mint például az, hogy a kapuőrnek számító vállalatok nem sorolhatják előrébb felületeiken a saját maguk által kínált szolgáltatásokat és termékeket azokhoz a hasonló termékekhez és szolgáltatásokhoz képest, melyeket harmadik felek kínálnak a platformon. De amellett sem érdemes elsiklani, hogy a gyártók a későbbiekben nem akadályozhatják meg, hogy a felhasználók eltávolítsanak az eszközükről gyárilag telepített szoftvereket és alkalmazásokat.
Az alább felsorolt dolgok persze nem újdonságok egy androidos felhasználó számára, az Apple zárt ökosztisztémáját azonban fenekestül felforgatja majd az új rendelet. iOS-en ugyanis jelenleg nem lehet törölni az olyan alapértelmezett alkalmazásokat, mint például a Safari névre keresztelt webböngészőt, vagy a Messages nevű üzenetküldő appot, mely egyben az iMessage nevű szolgáltatásnak is otthont ad. Szintén törölhetetlen az App Store, azaz az Apple saját alkalmazásboltja, melynek okán csakis innen lehet új appokat beszerezni az iOS-es és iPadOS-es készülékekre.
Amennyiben az új szabályozás életbe lép, az Apple kénytelen lesz engedélyezni a harmadik féltől származó alkalmazásboltok megjelenését is,
ezzel pedig a fejlesztők megkerülhetik az App Store jelenleg 15-30 százalékos jutalékrendszerét – ekkora mértékű bevételt csippent le ugyanis az Apple minden egyes App Store-ban lévő alkalmazás bevételéből. Az, hogy ez milyen hatással lesz a kaliforniai gyártóra, egyelőre kérdéses, a DMA bevezetése azonban akár az alkalmazásbolt halálát is jelentheti – az Apple-t ismerve azonban szinte biztosan találnak kiskaput.
Mindenesetre jelenleg csak annyit tudni, hogy az Apple mérnökei már dolgoznak az ügyön, és a jövő évi iOS 17-es frissítéssel már szeretnék bevezetni a változtatásokat, azt azonban, hogy azt milyen módon teszik majd, még rejtély fedi – mint ugyanis arra a Bloomberg is emlékeztet, a kaliforniai gyártó még korántsem hozott végleges döntést arról, hogy hogyan feleljenek meg a digitális piacokról szóló jogszabály egyes elemeinek.
Mint arról korábban már az Indexen is beszámoltunk, nem ez az első eset, hogy az Apple-nek jelentős változtatásokat kell végrehajtania az EU-s törvények betartása érdekében. Egy új jogszabály értelmében ugyanis 2024-től a vezetékes kábelen keresztül újratölthető mobiltelefonokat, táblagépeket, e-olvasókat, tölthető fülhallgatókat, digitális fényképezőgépeket, kézi videojáték-konzolokat és a hordozható hangszórókat gyártótól függetlenül USB Type-C porttal kell felszerelni. Ezzel a döntéssel pedig az Apple sem tudott szembemenni, második legnagyobb piacuktól ugyanis semmiképp sem szeretnének elesni, így megválnak a Lightning csatlakozótól.
Az, hogy ez mikor lesz esedékes, már egy másik kérdés, a pletykák kétféle szcenáriót vázolnak fel: mivel a szabályozás csak 2024-től lép életbe, az Apple 2023 őszén még a már megszokott Lightning porttal szereli fel készülékeit,
2024-ben pedig nem vált át usb type-c-re, hanem teljesen elhagyja a portokat az iphone-okról, így azokhoz már csak vezeték nélkül lehet csatlakozni, például a hátlapi magsafe-csatlakozón keresztül.
A másik lehetőség szerint az Apple már a jövő évi iPhone-okat is USB Type-C-vel szereli, a teljesen portmentes iPhone vízióját pedig eltolják még néhány évvel. Azt, hogy a kettő közül melyik jóslat válik be, egyelőre nem tudni, abból kiindulva azonban, hogy az almás cég milyen egyszerűen szabadult meg a 3,5 mm-es jackcsatlakozótól, majd az egyesült államokbeli modellek esetében a fizikai SIM-kártyák használatától, egyáltalán nem lennénk meglepődve, ha az első lehetőség válna valósággá.
(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)