2022 novemberében alig lehetett beférni annak a San Diegó-i hotelnek a nagytermébe, ahol az ObesityWeek konferenciát rendezték. A konferencia az elhízásról szólt, de ez nem az a vicc, amiben a túl sok gömbölyű ember nem fér be egy helyiségbe, ide a szakmai érdeklődés miatt nem lehetett beférni, amikor egy dán gyógyszergyár, a Novo Nordisk képviselői számoltak be egy új gyógyszer klinikai kipróbálásának tapasztalatairól.

Az előadás egy új hatóanyagról, a tirzepatidról szólt. A dán tesztek során az elhízás elleni küzdelem terén egyik legnehezebb csoportnak tekintett tinédzsereken próbálták ki a heti egy injekcióval járó terápiát. A 16 hónapig tartó kutatás végén megállapították, hogy a javasolt életmódbeli változtatások és a gyógyszer együtt legalább húszszázalékos súlycsökkenést eredményezett a résztvevők több mint egyharmadánál. 

Az eredmények hasonlók voltak, mint a felnőtteknél alkalmazott szemaglutid esetében, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hivatal 2017 végén engedélyezett 2-es típusú cukorbetegségnél, és 2021 júniusában hagyták jóvá az injekcióban adható, nagyobb dózisú változatát. 

Az ENSZ Egészségügyi világszervezete szerint globálisan az emberek 40 százalékán fedezhető fel súlytöbblet, 13 százalékuk pedig kifejezetten kövér. A dánok beszámolója ezért kapott tapsvihart San Diegóban.

A lehetetlen gyógyszer

Az új gyógyszer az inkretin hormon hatását utánozza, amely csökkenti a vércukorszintet és az étvágyat, így nemcsak cukorbetegség, de elhízás elleni alkalmazása is egyre elfogadottabb.

Sokáig az volt az elterjedt közvélekedés, hogy a kövérséget az akaraterő hiánya okozza. Utóbb úgy tűnik, hogy az emberi testnek van egy adott természetes mérete, és a szervezet aktívan ellenáll annak, hogy ezt megváltoztassák. Az, hogy az elhízás biológiai úton meghackelhető, látszólag egybecseng azzal a modern gondolattal, hogy az elhízás valójában betegség. Egy friss kutatás szerint eközben a túlsúlyosok 30 százalékának teljesen egészséges az anyagcseréje.

A túlsúly elleni gyógyszerek kezdeteit Jeffrey Friedman alapozta meg 1994-ben a Rockefeller Egyetemen, New Yorkban. Friedman génmódosított egerek között kereste a hízásra hajlamosakat, így derült fény a zsírszövetek által termelt, teltségérzetet keltő leptin hormonra. A felfedezés alapján fejlesztett elhízás elleni gyógyszerek azonban nem voltak sikeresek: a fogyás mértéke elmaradt a várttól, cserébe a szívet érintő komoly mellékhatások jelentkeztek.

Jobb eredményt hozott a Koppenhágai Egyetemen már a nyolcvanas évek közepén felfedezett GLP–1 (glukagonszerű peptid) hormon, amely serkentette az inzulintermelést és csökkentette a vércukrot. A kutatásból a 2010-es évek közepén lett gyógyszer. A liraglutide átlagosan nyolcszázalékos testsúlycsökkenést idézett elő, ami szép eredmény volt, de nem elegendő.

Timo Müller, a müncheni Helmhlotz Intézet igazgatója rámutatott, hogy eddig nem sikerült gyógyszerekkel biztonságos módon tíz százalék feletti testsúlycsökkenést elérni. Az új szerek azonban úgy képesek erre, hogy közben egészségesek a szívnek. Egy évtizede senki sem gondolta, hogy gyógyszeres úton a bariátriai műtétekkel vetélkedő eredményt lehet elérni.

Nem tudni, hogyan, de működik

A tiniken kipróbált tirzepatid nemcsak a GLP–1-receptorhoz kapcsolódik, de egy inzulintermelést serkentő másik peptid, a GIP szerepét is utánozza. Egyelőre nem ismert, hogy mitől ennyire hatékony a kettős szerep. Müller szerint lehetséges, hogy tolerálhatóvá teszi a nagyobb adag injekció mellékhatásait, vagy a GIP önmagában is rendelkezik súlycsökkenést eredményező hatással.

A GIP szerepe mindenképpen meglepetés, a tudósok eddig úgy gondolták, hogy elhízást okoz. A laboratóriumban a GIP-receptorral nem rendelkező egerek ellenállók voltak a hízással szemben. GLP–1-et felfedező Juul Holst szerint a korábbi kutatási eredmények alapján a GIP lényegében nem tesz semmit. Egy kaliforniai gyógyszerfejlesztő cég, a Thousand Oaks kifejezetten olyan hatóanyagot fejleszt, amely aktiválja a GLP–1-receptort, és blokkolja a GIP-t. Az ő gyógyszerük 15 százalékos testsúlycsökkenést produkált 12 hét alatt. Mások a GLP–1 és GIP mellé a glukagont is beledobják az üstbe a bimabrumab monoklonális antitesttel együtt, amely a fogyás mellett növeli az izomtömeget.

Annyi biztos, hogy a kortárs társadalom egyszerre imád fogyasztani és jól kinézni. Az elhízás elleni új gyógyszerek ugyanakkor nem olcsók, és hosszú távú költséget jelentenek. A szemaglutiddal végzett követő vizsgálatok ugyanis úgy találták, hogy aki elhagyta a szert, egy éven belül ismét felszedte a korábbi súly kétharmadát.

Az elhízással járó társadalmi bélyeg ellen küzdő szervezetek nyomására és a súlyfelesleggel járó más betegségek elleni állami küzdelem jegyében ugyanakkor hamarabb piacra kerülhetnek a gyógyszerek megfizethető változatai. Már csak azon kell túltenni magunkat, hogy a lakossági fogyásban utazó harmadvonalbeli celebek megélhetése is megy a levesbe.

(Nature)

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)