Bár már évek óta elérhető, az 5G technológia egyáltalán nem hozza a korábban hozzá fűzött reményeket – a hálózat kiépítése egyszerűen túl lassú és költséges, a legtöbb helyen pedig a 4G-hez viszonyított sebességnövekedés is elenyésző a gyenge lefedettség miatt. Ennek fényében nem is olyan meglepő, hogy a különböző telekommunikációs óriások már most a 6G fejlesztésén gondolkodnak, ami alapjaiban változtatná meg azt, hogy hogyan is épülnének fel az ilyen hálózatok.
Mint ismeretes, az 5G technológia rádióhullámokat használ az információk kódolására és továbbítására, elméletben pedig az elődjéhez, a 4G-hez képest akár tízszer több információt is képes továbbítani. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az 5G már magasabb frekvenciájú rádiójelekkel működik, így nagyobb sávszélességet is képes kezelni – nem meglepő módon a 6G azonban még többet ígér.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, a régebben kiépített hálózatokon az 5G a legtöbb esetben nem használható, és bár vannak olyan bázisállomások, amelyeken mégis működik, világszinten nagyrészt új rendszert kell kiépíteni ahhoz, hogy használni lehessen a technológiát. Az 5G-re történő átállás azonban nagyon komoly költségekkel jár: egyrészt ki kell építeni a megfelelő hálózatot, és üzemeltetni kell azt, valamint 5G-kompatibilis eszközöket is fejleszteni kell, majd le is kell gyártani őket. Egy hétköznapi példával szemléltetve: a legtöbb okostelefon csak a 4G technológiát képes jelenleg kezelni, és csak az új fejlesztések alapján kikerülő friss modellek tudják kihasználni az 5G nyújtotta előnyöket.
Az Apple például csak 2020-ban kezdte el implementálni a technológiát az iPhone 12-es széria tagjaival, így az olyan (manapság is rendkívül népszerű) iPhone-okkal, mint például az iPhone 11-es család tagjaival egyáltalán nem tudunk felcsatlakozni a hálózatra. Hasonló a helyzet egyébként egy másik népszerű mobilgyártó, a Samsung termékpalettájával is: első 5G-képes mobiljuk az akkor prémiumkategóriás árcédulával ellátott, 2019-ben megjelenő Galaxy S10 5G volt, az átlagfelhasználók számára azonban ők is csak 2020-ban, az S20-as szériával hozták el technológiát.
Az 5G egyik legfontosabb célja a viszonylag kis helyen (például városokban, koncerteken) tömörülő eszközök stabil, villámgyors mobilinternettel való tömeges kiszolgálása volt, a hálózatok korábban említett nehézkes kiépítése miatt azonban ez a koncepció a legtöbb városban még továbbra is hadilábon áll – a kiutat pedig egyelőre még nem látni.
A 6G pontosan ezt a buktatót kerülné ki azzal a rendkívül innovatív ötlettel, hogy egyenesen az emberekből csinálna vevőantennát – de tényleg. Egy új, a massachusettsi amhersti egyetem kutatóitól érkező elméleti javaslat szerint a 6G még nagyobb sávszélességet érhetne el, és még több információt továbbíthatna, ha rádióhullámok helyett a látható fényre épülő, úgynevezett Visible Light Communication (VLC) technológiát használná.
A VLC egy meglehetősen egyszerű és érdekes fejlesztés. Ahelyett, hogy rádiójeleket használna az információk vezeték nélküli továbbítására, a LED-ek fényét alkalmazná, amelyek másodpercenként akár egymilliószor is be- és kikapcsolhatnak. Ennek köszönhetően bármi, ami kamerával rendelkezik, tehát az okostelefonunk, tabletünk vagy laptopunk is lehet a vevő
– magyarázta Jie Xiong, a University of Massachusetts Amherst információs és számítástechnikai tudományokkal foglalkozó professzora egy nyilatkozatban.
A megoldással azonban van egy probléma, méghozzá az, hogy rengeteg „szivárgással” jár, minek következtében az információ szó szerint kirobban, és elvész a térben – az egyetem kutatói azonban erre is gondoltak. Egyik tanulmányukban azt vizsgálták, hogy hogyan lehetne a kiszivárgó rádiófrekvenciás jeleket rögzíteni és más célra hasznosítani, számos próbálkozás után pedig megoldást találtak.
Meglepetésükre azt találták, hogy az egyik leghatékonyabb módja a „szivárgás” megszüntetésének egy teljesen hétköznapi, rézhuzalból készült tekercs, amely akkor működik a leghatékonyabban, ha azt az emberek az alkarjuk felső részén hordják. Az eszköz elkészítése kevesebb mint 50 centbe kerül, a kutatók szerint azonban mégis elegendő ahhoz, hogy megalapozza a jövő technológiáit.
Fontos persze megjegyezni, hogy a terv egyelőre csak elméleti síkon létezik, annak megvalósulására rendkívül kicsi esély van, hiszen az számos etikai és egyéb buktatóval rendelkezik. A koronavírus-járvány berobbanásakor számtalan olyan összeesküvés-elmélet látott napvilágot, miszerint a vírust maga a frissen útjára indított 5G-hálózat terjeszti, a védőoltásokkal pedig 5G-chipeket ültetnek be az emberek szervezetébe – ennek tudatában elképzelni sem tudjuk, milyen következményekkel járna egy ilyen fejlesztés szélesebb körökre is kiterjedő alkalmazása.
Az új tanulmányt a The 20th ACM Conference on Embedded Networked Sensored Systems (SenSys 2022) konferencián mutatták be, teljes terjedelmében itt olvasható.
(Borítókép: Yorgos Karahalis / Bloomberg / Getty Images)