Megvalósulni látszik az, amit egy korábbi cikkünkben felvázoltunk, a különböző keresőóriások ugyanis egymást taposva kezdtek el tolongani az OpenAI új chatbotja, a ChatGPT után, hogy elsőként integrálhassák saját alkalmazásaikba. Jelenleg úgy néz ki, a Microsoft és keresője, a Bing lehet az első befutó, amely az előzetes tervek szerint már márciusban megkaphatja a technológiát – azt azonban, hogy mi lesz a történet vége, még nem tudni.
Még két hónapja sincs, hogy az OpenAI új chatbotja, a ChatGPT a nagyközönség számára is ingyenesen elérhetővé vált, máris letarolta az internetet, hiszen hozzá foghatót korábban maximum filmekben láthattunk – ez azonban a valóság. A mesterséges intelligencia az aktualitások kivételével szinte bármilyen kérdésünket képes megválaszolni, pontosan úgy, mintha egy végtelen tudású ember írta volna; de ennél többre is képes.
A ChatGPT ugyanis nemcsak kérdéseket válaszol meg, hanem bizonyos feladatokat is elvégez – például másodpercek alatt leprogramoz egy minialkalmazást, megold egy matematikai egyenletet, vagy ír egy akár hosszabb történetet is az általunk megadott paraméterek (szereplők, helyszín, cselekmény) figyelembevételével. Sokrétűségének köszönhetően az emberek számtalan területen kezdték el alkalmazni, egyszerre segíti őket a munka és a tanulás terén, így nem meglepő, hogy mindenki magáénak szeretné a technológiát.
Amikor egy felhasználó beír egy kérdést vagy kijelentést, a ChatGPT belső algoritmusai segítségével feldolgozza a bemenetet, és olyan választ generál, amelyet hasznosnak és informatívnak hisz. Azt, hogy az általa használt algoritmusokat hogyan képezték ki, egyenesen tőle kérdeztük meg.
Az OpenAI által képzett nagyméretű nyelvi modellként az algoritmusaimat hatalmas szöveges adathalmazon képezték ki. Ez az adathalmaz sokféle írott anyagot tartalmazott, például könyveket, cikkeket és weboldalakat. Az algoritmusaimat gépi tanulási technikákkal képezték ki, ami lehetővé tette számukra, hogy tanuljanak az adatokból, és javítsák az emberhez hasonló válaszok generálására való képességüket
– magyarázta a ChatGPT.
A képzés során az algoritmusaim nem kaptak semmilyen konkrét utasítást vagy szabályt arra vonatkozóan, hogyan generáljanak válaszokat. Ehelyett hagyták, hogy elemezzék az adatokat, és kialakítsák saját belső modelljeiket a nyelvről és a jelentésről. Ez lehetővé tette számukra, hogy megtanulják az emberi nyelv mintáit és struktúráit, és olyan válaszokat generáljanak, amelyek hasonlítanak az emberi válaszokhoz
– fejezte be, hozzátéve, hogy az algoritmusok képzési folyamata hosszú és összetett volt, és sok különböző lépést és technikát tartalmazott – idővel az algoritmusok azonban egyre kifinomultabbá váltak, és egyre inkább emberhez hasonló válaszokat tudtak generálni.
Akárcsak a ChatGPT, úgy a legnépszerűbb webes keresők, mint például a Google-féle Google Search és a Microsoft-féle Bing is algoritmusokat használ arra, hogy a felhasználók számára a begépelt kulcsszavakra a lehető legrelevánsabb találatokat adja ki. Nem titok, hogy a manapság elérhető keresők közül a Google megoldása messze a legfejlettebb, Knowledge Graph nevű technológiájuk a nap 24 órájának minden másodpercében tanul a felhasználóktól.
Többek között ennek köszönhető az is, hogy a keresőóriás az évek során már-már behozhatatlan előnyre tett szert, a ChatGPT felbukkanásával azonban felcsillant a konkurens cégek szeme. A ChatGPT mögött álló technológia használatával a Bing (vagy bármely más kereső) emberibb válaszokat adhatna a kérdésekre, ahelyett hogy csak linkeket ad ki az általunk begépelt kulcsszavakra, ez pedig reformot hozhatna az internetes keresés világában.
Arra a kérdésre például, hogy „Melyik a föld legmagasabb pontja?”, a mai keresők csupán néhány linket dobnak elénk, az élen a legtöbb esetben egy Wikipedia-hivatkozással. Ezzel szemben a ChatGPT a következő választ adja ugyanerre a kérdésre:
A föld legmagasabb pontja az Everest, amely 8848 méter magas. Az Everest a Himalájában található, Nepál és Tibet határán. A csúcsot elsőként Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay érte el 1953-ban. Azóta sok hegymászó próbálta meg megmászni, de az Everest megmászása nagyon veszélyes, sok ember meghalt már a kísérlet közben. Az Everestet a hegymászók világszerte az egyik legnagyobb kihívásnak tekintik.
Láthatjuk tehát, hogy az OpenAI mesterséges intelligenciája sokkal átfogóbb és részletesebb választ tud adni, bár igaz, magyar nyelven a fogalmazás még korántsem tökéletes – az algoritmus azonban folyamatosan tanul, az pedig, ha egyik napról a másikra magyarok tízezrei kezdenék el használni, rengeteget segítene a fejlődésében. A részletesebb és érthetőbb szöveges válaszadás mellett a Microsoft ráadásul még számos más területen is alkalmazhatná a Bingbe integrált ChatGPT-t, ez azonban már kizárólag a vállalat ambíciótól függ.
A Microsoft szoros kapcsolatot ápol az OpenAI-jal, a redmondi székhelyű techóriás ugyanis már alkalmazta a mesterséges intelligenciával foglalkozó cég egy másik technológiáját, a DALL-E 2-t. Ez egy olyan MI, amely az általunk megadott kulcsszavak alapján szinte bármilyen képet képes legenerálni több stílusban (pop-art, realizmus stb.). A Microsoft mindezt szintén a Bingbe építette be, névlegesen annak képkeresőjébe.
Szintén nem elhanyagolható információ, hogy a redmondiak 2019-ben nem kevesebb mint egy milliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba, ennek okán kizárólagos licencszel rendelkeznek az AI GPT-3 használatára, amely az OpenAI egy másik fejlesztése. Az, hogy mindez mennyiben fog hozzájárulni a ChatGPT integrálásához, egyelőre még nem nyilvános, nem nehéz azonban kitalálni, hogy a felszín alatt bizonyára már komoly együttműködés zajlik a két cég között.
Bár a ChatGPT valóban sokkal szimpatikusabb platformmá teheti a Binget, a Google már most kijelentette, hogy a közeljövőben egyelőre nem tervezi piacra dobni saját alternatíváját. A döntés hátterében a meglévő AI-chatbotokkal kapcsolatos elfogultsági és tényszerűségi problémák állhatnak, amelyeket a Google egyszerűen nem engedhet meg magának, így kivárnak, míg saját (és mások) technológiája is kiforrottabb lesz – emlékeztet a The Verge.
Az aggályokat egyébként alátámasztja Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatójának decemberi Twitter-posztja is, amelyet még a ChatGPT nyilvánossá válása után tett közzé.
A ChatGPT jelenleg még hihetetlenül korlátozott, de elég jó ahhoz, hogy néhány esetben a tökéletesség és a nagyság hamis illúzióját keltse. Hiba lenne bármilyen fontos dologban rá hagyatkozni. Egyelőre csak előnézet arról, hogy mire lehetünk képesek a jövőben, nagyon sokat kell dolgoznunk még a robusztusságán és az igazságosságán
– magyarázta Altman. Ennek függvényében persze maga a Microsoft döntése is megkérdőjelezhető, hiszen egy ilyen MI integrálása a keresőmotorjukba komoly bajokhoz vezethetne, de a háttérben minden bizonnyal már mindkét cég a megoldáson dolgozik, egyikőjüknek sem hiányzik ugyanis egy újabb botrány.
(Borítókép: Shutterstock)