A szakértők szerint a pihenés hiánya magyarázatot adhat arra, hogy a húsevő erszényesek hímjei jellemzően miért halnak meg gyakran párzás közben. A nőstények viszont akár négy évig is élhetnek és szaporodhatnak − írta meg a BBC. 

Nagy távolságokat tesznek meg, hogy minél gyakrabban párosodjanak, és úgy tűnik, hogy olyan erős a késztetésük, hogy lemondanak az alvásról, hogy több időt töltsenek a nőstények keresésével

− mondta Christofer Clemente, a University of the Sunshine Coast vezető oktatója. Intézménye a Queenslandi Egyetemmel közösen vezette a tanulmányt. A kutatást szerdán tették közzé.

A kutatók 42 napon keresztül gyűjtöttek adatokat, miután nyomkövetővel ellátott hátizsákokat szereltek fel vadon élő, kóborló hím és nőstény erszényes nyestekre Groote Eylandt szigetén, Ausztrália Északi Területének partjainál.

Néhány általuk vizsgált nyest több mint 10 kilométert gyalogolt egy éjszaka alatt, ami az átlagos lépéshossz alapján közel 40 kilométeres emberi távolságnak felel meg − áll a tanulmányban.

Úgy tűnt, hogy a faj hímjei több parazitát is vonzottak. A legvalószínűbb ok az, hogy kevesebb időt fordítanak a tisztálkodásra, hogy a legtöbbet hozhassák ki az egyes szaporodási időszakokból. A kutatók szerint a hímek nem olyan éberek, mint a nőstények, miközben táplálékot keresnek, vagy elkerülik a ragadozókat.

A hímek 10 hónapos korukban válnak nemileg éretté, ezután nem sokkal el is kezdődik a kéthetes párzási időszak, amelybe mindent beleadnak. Több nősténnyel is párosodnak, egy aktus akár 14 órán át is tarthat, és a lányok sem válogatnak túlzottan: nekik is több partnerük van a rendelkezésükre álló rövid időszakban, szeptember elején, és azzal, hogy képesek a hímivarsejteket pár napra elraktározni, egy alomból akár több apától származó kölykök is születhetnek.

Az alvásmegvonás lehetetlenné teheti a regenerálódást, és ez magyarázatot adhat a hímeknél a párzási időszak után regisztrált halálozási adatokra. Könnyű prédává válnak, képtelenek elkerülni, hogy egy autó elüsse őket, vagy egyszerűen a kimerültségbe halnak bele

− mondta Joshua Gaschk, a tanulmány vezető szerzője.

Gaschk hozzátette: a kezdeti adatok után további vizsgálatokat kell végezni arról, hogy az alvásmegvonás hogyan hat az erszényes nyestekre és az Ausztráliában és Pápua Új-Guineában található erszényes emlősök szélesebb családjára.

Ha a hímek a túlélésük rovására lemondanak az alvásról, az erszényes nyestek kiváló modellfajjá válhatnak az alvásmegvonás testműködésre gyakorolt hatásainak vizsgálatára

− mondta.

Az Australian Wildlife Conservancy szerint már csak mintegy 100 ezer erszényes nyest él, és a populáció gyorsan csökken. Az élőhelyük csökkenése és a kóbor macskák támadásai is komoly veszélyt jelentenek. Különösen érzékenyek a nádi varangyok által okozott mérgezésre.