Olvadt kőzetréteg húzódik a köpeny belsejében, de nincs hatással a kéreg lemezeinek mozgására.
A bolygó közel fele alatt olvadt kőzetréteg húzódik 150 kilométeres mélységben, a Föld köpenyének felső részét képező asztenoszférában – állapítja meg a Nature Geoscience-ben hétfőn megjelent tudományos cikk. A geológusok korábban is feltételezték, hogy az olvadt réteg megjelenik itt-ott, a Texasi Egyetem posztdoktori hallgatója, Junlin Hua szerint azonban jóval nagyobb, a bolygó területének legalább 44 százalékára kiterjed.
Hua az asztenoszféra feltérképezésén dolgozott, amelyet a különböző helyszínen elhelyezkedő szeizmikus detektorok 700 képe alapján állított össze. A szeizmikus hullámok tulajdonságai megváltoznak attól függően, hogy a Föld belsejében milyen tulajdonságú rétegeken kelnek át. Hua megfigyelte, hogy a hullámok lelassulnak az olvadt kőzetből álló rétegben, amelyet PVG-150-nek nevezett el (ez a 150 kilométeres mélységben húzódó pozitív sebesség gradiens rövidítése).
A felső köpenynek ez a legforróbb, 1450 Celsius-fokos része, amely a magból érkező hőt továbbítja a kéreg alatt húzódó zónába. A rejtett réteg létezésére egy helyi anomáliának vélt jelenség vezette rá a kutatókat.
Törökországot tanulmányoztam éppen, és olyan szeizmikus jelet találtam, ami az alacsony sebességű réteg alsó határát jelzi. Sokat beszélnek az alacsony sebességű réteg felső határáról, és az alsó kiterjedését nem említik, és meglepett, mennyire tisztán megjelent az alsó határ Törökországnál. Ezért úgy döntöttem, hogy globálisan is megvizsgálom az alsó kiterjedést, és azt láttam, hogy nagyon elterjedt, az alsó kiterjedés az olvadt kőzet alsó határát jelenti
– magyarázta Hua.
Amikor az olvadt réteget összevetették a lemeztektonikai szempontból aktív területekkel, kiderült, hogy a két dolog között nem látszik semmilyen összefüggés. Ez azért fontos, mert eldönt egy régi vitát a magból érkező hő tektonikai lemezek mozgásában betöltött szerepével kapcsolatban. A köpeny egyfajta puha, nagyon lassan folyó anyagként viselkedik, ami lehetővé teszi a felette elhelyezkedő lemezek elmozdulását, de az intuitív feltételezéssel szembemenő módon az alatta húzódó, még folyósabb réteg nincs hatással a kéregre.
A kutatás egyik szerzője, a Brown Egyetem munkatársa, Karen M. Fischer úgy fogalmazott, hogy a kutatás alapvető jelentőségű, mert megmutatja, hogy a kéreg alatt húzódó réteg lényegében nagyon gyenge, ez teszi lehetővé a lemezek mozgását.
A Földet 15 tektonikai lemez borítja, amelyek nagyon lassan, évmilliók alatt mozdulnak el. A lemezek és velük együtt a kontinensek vándorlása, illetve a vulkanizmus kulcsfontosságú jelenség a földi élet kialakulása szempontjából. Olyannyira, hogy az ilyen aktivitás alapvető szempont az égitestek besorolása szempontjából. A felfedezés így természetesen idegen világok megismerése szempontjából is fontos ismeret.
Hua szerint a következő lépés az óceáni régiók feltérképezése lenne. Az egyes szigeteken rendszerint gyűjtenek szeizmikus adatokat, de az óceánok általában sötét területet jelentenek a mérések szempontjából.
(CNN, SciTechDaily, Vice)
(Borítókép: Christoph Burgstedt / Getty Images Hungary)