A Microsoft hamarosan integrálja a ChatGPT tudását az internetes keresőjébe, a Bingbe, aminek következtében beszélgetve kereshetünk az interneten, ha van hozzá türelmünk.
Hatalmas érdeklődés övezi az OpenAI szöveggeneráló mesterséges intelligenciáját, a ChatGPT-t, amely a programozástól a prédikációig nagyon széles alkalmazási területen nyújt meggyőző vagy legalábbis érdekes teljesítményt. Nagy fordulatot jelentett a Microsoft bejelentése is, amely szerint a ChatGPT tudását hamarosan integrálják a internetes keresőjükbe, a Bingbe.
A Google több évtizede a világ első számú internetes keresője, és ezt a pozíciót a Bing sem tudta megrengetni. A gépi nyelvi modellek képességei azonban annyit fejlődtek az elmúlt években, hogy az teljesen átírhatja az internetes keresés műfaját. Nem véletlen, hogy kis fáziskéséssel
a Google vörös riadót fújt az üzleti modelljének magját forradalmasító változás miatt.
Tényleg akkorának tűnik a baj, hogy az alapítókat, Larry Page-et és Sergey Brint is elővették.
A technikai váltás körüli érdeklődést, hírverést és marketinglehetőségeket nagy hiba lenne kihagyni, a Microsoft és vezérigazgatója, Satya Nadella nem is követ el ilyen hibát. Az új funkciók bevezetését az internetes keresés új korszakának nevezik. Azt, hogy ez mit takar, jelenleg nem ismert, egyelőre csak várólistára iratkozhat fel az, aki kipróbálná a Bing csevegőfunkcióját.
Onnan kiindulva, ahogy most ismerjük az internetes keresést, a mesterséges intelligencia megjelenése először is a keresési találatok relevanciájának jelentős javulásával jár a vállalati blog szerint. Rögtön ezután át is lépünk az új korszakba, amikor a keresés lényegében géppel folytatott beszélgetéssé válik. Ha valaki utazni készül, csak rákérdez, milyen időtöltési lehetőségek vannak az adott környéken, és rögtön kap rövid leírásokból álló ajánlatot – ha beugrik, hogy nem akarja otthon hagyni kis Kevint, finomíthatja a keresést, és megkapja ugyanezt gyerekprogramokkal.
Az írogató gépben nagy lehetőségek rejlenek a szélesebb témakörökben tájékozódástól a specifikusabb problémákig, például levelet írathatunk egy családtagnak egy lakberendezési kérdés megoldásához kapcsolódó bútorok különböző méreteinek és tulajdonságainak összehasonlításával. Utóbbihoz jól jöhet az Edge böngészőbe beépülő intelligens funkció, amely a korábbi Ctrl+F billentyűkombináció helyett kérdésre megmondja, milyen adatok vannak egy termékről a megnyitott weboldalon.
Az új funkciók nagyon hasznosak és szórakoztatók lesznek, amíg a közönség bele nem fárad a mesterséges intelligenciába. Ez hamarabb bekövetkezik, mint gondolnánk, és már most is vannak jelei.
Miután meguntuk, a mesterséges intelligencia olyanokkal szórakoztat, mint az előítéletesség és a bullshit, vagyis mellébeszélés. Előbbit ismerjük jobban, mivel a kezdetektől kíséri a mesterséges intelligenciák fejlesztését – az ember legkönnyebben saját hülyeségével hülyítheti a gépet, például rasszizmussal és szexizmussal. A ChatGPT-hez nemrég fedezték fel az úgynevezett DAN-t (a Do Anything Now, vagyis a legyen, amit akarsz rövidítése), amely eltávolítja az OpenAI által beépített korlátokat, amelyek miatt a gép passzolta például a politikai kérdéseket angol nyelven.
A másik maradandó témát várhatóan a gép teljesen beépített hülyítési tendenciái képezik majd. Ezek azért vannak, mert a szoftvert arra tanítják, hogy az emberek akkor örülnek, ha választ kapnak a kérdésükre, függetlenül annak minőségétől. A legritkább esetben kapjuk tehát vissza azt, hogy „nem tudom”, a rendszer inkább improvizál valamit. Így történhet meg, hogy kicsit sem intelligens választ ad arra a kérdésre, hogy
melyik a nehezebb: tíz kiló toll vagy tíz kiló kő?
Hasonló történt a Google sietve bejelentett mesterséges intelligenciájával, a Barddal, amely a bemutatón úgy vélte, hogy a James Webb űrteleszkóp készítette az első fotót egy exobolygóról, miközben az első ilyen képet a VLT teleszkóp készítette 18 évvel a Webb felbocsátása előtt. A malőr következménye az anyacég Alphabet részvényárainak 7,7 százalékos zuhanása volt, amivel 170 milliárd dollár porladt el pillanatok alatt, és ez véletlenül majdnem annyi, mint Magyarország teljes tavalyi nemzeti összterméke.
A Google valószínűleg nem lángoló léghajóként végzi, de jelentős horpadás keletkezik majd a piaci részesedésében, ami talán még jó hatással is lehet az internetes gazdaság állapotára.
(Borítókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images)