2021 decemberében a kaliforniai Edwards légi bázisról felszálló F–16-os volt az első harci repülőgép, amelyen mesterséges intelligencia helyettesíti a pilótát. A Lockheed Martin F–16-osa a világ legnagyobb számban eladott harci gépe, a különleges repülést végrehajtó, teljesen egyedi kiképzőgép neve VISTA X–62A. Ebből a VISTA betűszó feloldása a repülés közben változtatható szimulációra képes kiképző repülőgép, az X–62A pedig az Egyesült Államok kísérleti repülőgépeinél használatos névadási konvenciót követi. A téma kedvelői számára fontos lehet továbbá, hogy az új X a közel fél évszázados típus nagyszámú változata közül az F–16D Block 30 Peace Marble II Block 40 avionikás változatának továbbfejlesztése. 

Az említett továbbfejlesztést a Lockheed Martin legendás részlege, a Skunk Works végzi, akikről itt most elég legyen annyi, hogy egy harmincas évekbeli képregényből kölcsönözték a nevüket, és rutinszerűen terveznek úttörő mérnöki megoldásokra épülő legendás katonai gépeket, mint amilyen a U–2, az SR–71, az F–117, az F–22 és az F–35.

A VISTA X–62A esetében az úttörő megoldást a VSS, MFA és az SACS jelenti, amely egy szimulációt és a gépet szimulációban és valóságban is autonóm módon irányító rendszert jelent. Hogy a túltengő rövidítésektől ne katapultáljon az agyunk, az egész rendszer a gép fedélzetén az Enterprise Mission Computer 2-n (EMC2), egyszerűbb nevén Einstein-dobozon fut. Ehhez kapcsolódnak a pilóta érzékszerveit helyettesítő érzékelők. 

A VISTA egy olyan rendszer, amely különböző gépek repülési karakterisztikáját tudja utánozni a kisebbektől a nehézbombázókig. Ez olyan képesség, amit pilóták kiképzésénél használtak, de emiatt kiválóan alkalmas mesterséges intelligenciák rugalmas betanítására. Az itt szerzett tapasztalatokra alapozza a Lockheed Martin későbbi, önállóan repülni képes pilóta nélküli gépeinek fejlesztését. Az X–62A eddig 17 órát repült autonóm üzemmódban.

Az első robotpilótás repülőgép Laurence Sperry giroszkóppal stabilizált gépe volt, amelyet 1914-ben mutattak be Párizsban. A VISTA-rendszer nem robotpilóta, harci körülmények között kell pótolnia az embert. A fejlesztést pénzelő haditechnikai ügynökség, a DARPA közlése szerint viszont nem az az elvárás, hogy legénység nélküli harci gépet kapjanak: azt szeretnék, hogy a gép önállóan manőverezzen, miközben a pilótafülkében tartózkodó ember a légi harc más feladataival foglalkozik. Elképzeléseik szerint a későbbiekben olyan katonai repülőgépek készülhetnek, amelyekről modulszerűen levehető a pilótafülke, és pilóta nélküli harci drónként is működhetnek.

A légi harc evolúciójának (ACE) nevezett program 2019-ben indult, és a rákövetkező évben rendezték az első AlphaDog-versenyt, amelyben különböző fejlesztők önvezető harci repülőgépei harcoltak egymás ellen. Az ACE csak egy a DARPA hatszáz különböző katonai célú mesterségesintelligencia-fejlesztése közül, amelyekre több milliárd dollárt költöttek.