Egyre fontosabb szerepet játszanak a hétköznapokban a különböző társadalmi problémák, melyekre mindenképp megoldást kell találnunk – a kérdés azonban az, hogy milyen módon. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyik válasza erre a Social Impact Hackathon, melynek lényege, hogy 18 és 35 év közötti fiatalok interdiszciplináris csapatokban alkotnak mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat a társadalmi és környezeti kihívásokra – de lehet-e ennek sikere a való életben? Többek között erről is beszélgettünk Craig V. Johnsonnal, a MOME inkubációs programjának vezetőjével és Lasma Ivaskával, a MOME Innovációs Központjának vezetőjével.
Mégis mit foglal magában egy innovációs központ? – merülhet fel a kérdés, amire nem is annyira bonyolult a válasz. Az innovációs központok olyan helyek, ahol a legtöbb esetben társadalmi hatást gyakorló, interdiszciplináris kutató-fejlesztő projektek valósulnak meg, amelyek a későbbiekben inspirációval szolgálhatnak a kapcsolódó szakmai területeken dolgozók számára. Idehaza az egyik legismertebb központ a MOME-n található, akiknek innovációs központja öt fő területen folytat kutatásokat – ezek mindegyikét egy-egy hub képviseli. Idetartozik
Ami azonban talán még ennél is fontosabb, az az, hogy az egyetem inkubációval is foglalkozik. A fogalom talán ismerősen csenghet azok számára, akik követik a – manapság egyébként egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – üzleti műsorokat. A valóságban pedig tulajdonképpen ugyanarról a dologról van szó mindkét esetben. Inkubációnak azt a folyamatot nevezzük, amely során egy egyén vagy szervezet támogatja egy induló vállalkozás létrehozását és növekedését – ez pedig a MOME-n sincs másképp.
Az egyetem egyik legfőbb célja, hogy hallgatóik vállalkozói készségeit és magabiztosságát fejlesszék, és segítsék őket innovatív ötleteik sikeres üzleti megvalósításában.
Az egyetem azt a nagyratörő célt tűzte ki, hogy 2030-ra Közép- és Kelet-Európa vezető kreatívipari és innovációs központjává váljon. A célt támogatva a MOME nemrégiben elindított egy designvezérelt inkubációs programot, amely segíti a fiatal innovátorokat, kutatókat és feltörekvő vállalkozókat Magyarországon. A programba bárki jelentkezhet, kortól, iskolai végzettségtől, szakterülettől, iparágtól vagy tanulmányi területtől függetlenül, hiszen az egyetem célja az, hogy a résztvevők minél szerteágazóbb területekről érkezzenek.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem inkubációs programja nem meglepő módon eltér az átlagostól, méghozzá azért, mert az nagymértékben támaszkodik a MOME-n rendelkezésre álló művészeti és tervezési szakértelemre és tapasztalatra – magyarázta Lasma Ivaska, aki Budapestre érkezése előtt a Baltikum első innovációs negyedének és intelligens város tesztkörnyezetének társalkotásán dolgozott, startupok és vállalatok számára egyaránt. Emellett fenntartható mobilitásra összpontosító inkubátorprogramot hozott létre, és nyílt innovációs partnerségek kialakításán is dolgozott.
Ezeket a kompetenciákat nemcsak a kreatív iparági startupok támogatására használjuk, hanem arra is, hogy designközpontú megközelítést biztosítsunk bármely üzleti ötlet fejlesztéséhez. Ez azt jelenti, hogy az inkubátorprogramunkban működő csapatok elsősorban a leendő felhasználók élményeit szem előtt tartva dolgozzák ki az ötleteiket, és ezt követően az üzleti modell, a marketing is ezen szempont alapján épül majd fel
– folytatta Craig V. Johnson, aki szakmai pályafutását Dél-Afrikában kezdte okleveles könyvelőként, azóta azonban a magánszektorban, az állami szektorban és a nonprofit szektorban is széles körű, nemzetközi tapasztalatot szerzett.
A MOME inkubációs programjának vezetője szerint az is rendkívül fontos, hogy az egyetemen nagy figyelmet szentelnek a puha készségek és a megfelelő gondolkodásmódok fejlesztésére, amelyek javíthatják a résztvevők esélyét a sikerre, nemcsak az inkubációs projekt során, hanem általában véve az életük tekintetében is.
Egy másik fontos megkülönböztető tényező az a nemzetközi és interdiszciplináris keverék, amelyet egy-egy csapaton belül igyekszünk létrehozni. Rendkívül értékes, hogy itt különböző tudományterületekről és életterületekről érkező emberek találkoznak, mivel ez képes megváltoztatni az ember perspektíváját és gondolkodásmódját. Inkubációs programunkban igyekszünk mindezeket a feltételeket megteremteni, hogy olyan holisztikus tanulási lehetőséget kínáljunk, amelyet a résztvevők egy életre magukkal vihetnek
– egészítette ki Craig V. Johnson.
Mint azt korábban említettük, a MOME a héten ad otthont a Social Impact Hackathonnak, ami egy olyan nyílt innovációs esemény, amelyet úgy is fel lehet fogni, mint egy rövid, sprintszerű versenyt, amelynek célja, hogy megtalálják a lehető legjobb megoldást egy adott kihívásra – magyarázta Johnson.
A Hackathonok nagyszerű lehetőséget jelentenek számunkra a legjobb tehetségek felkutatására, valamint arra, hogy az innovatív ötleteket és koncepciókat stratégiailag a MOME inkubációs programjába irányítsuk további fejlesztés céljából. Sajnos sok diáknak nincs lehetősége arra, hogy együttműködjön másokkal, akik különböző egyetemekről és szakterületekről érkeznek. Arra is kevés lehetőségük van, hogy a szokásos tanórákon kívül is megmutathassák képességeiket és tehetségüket.
– folytatta, hozzátéve, hogy éppen ezért arra törekednek, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyekben az eltérő háttérből érkező csapattagok kreatívan együtt dolgozhatnak azon, hogy valódi megoldásokat találjanak bármely adott társadalmi vagy környezeti kihívásra.
Hasonlóan vélekedik a versenyről Lasma Ivaska is, aki szerint a Hackathon az egyik legizgalmasabb módja annak, hogyan kezdjen el valaki egy új üzleti ötleten dolgozni.
Mindössze 24 vagy 48 órán belül valós visszajelzést kaphatsz a többi résztvevőtől, a mentoroktól és a zsűritől arról, hogy látnak-e potenciált az ötletedben, és van-e értelme folytatni. A Hackathon lényegét tekintve egy startup ötletverseny, de értékes tapasztalat és »valóságellenőrzés« azok számára is, akik nem kapnak díjat
– magyarázta. Az idei versenyt a MOME a Microsofttal és a British Council Hungaryvel közösen szervezi, és ugyan a jelentkezési időszak már lezárult, a versenyen idén is bizonyosan számos remek ötlet fog kibontakozni. A csapatok ezen a hétvégén belakják a MOME térkísérleti műhelyét, és ahogy az a Hackathonokon megszokott, éjszakába nyúlóan dolgoznak majd a projektjeiken.
Ahogyan azt Craig V. Johnson, a MOME inkubációs programjának vezetője is elmondta, a Hackathon arra is remek lehetőség, hogy az egyetem ötleteket emeljen át az inkubációs programjába, ami tavaly kezdte meg működését.
A tavalyi demónapunkon is bemutatott 7 projektből 3 projekt jelenleg is folytatja a fejlesztést, egyet közülük pedig beválogattak a Design Terminál NTK Start programjába is, 249 jelentkezőből a legjobb 20 csapat részeként
– mesélte Johnson. Hozzá hasonlóan Ivaskát is lenyűgözték a MOME-n látottak, elmondása szerint ugyanis a legtöbb inkubációs demónapon az ember egy szép prezentációt lát, és azt a víziót, hogy a terméknek hogyan kellene működnie, diákjaik azonban valóban működő termékeket építenek.
Az egyik csapat mobilitási és javítóállomást épített a campusunk parkolójában, egy másik csapat olyan tornaszereket mutatott be, amelyek asztallá alakíthatók át, sőt egy csapat még egy csocsót is hozott a pitchre, hogy bemutassák a végtagfogyatékosok számára készített, inkluzív eszközeiket. Szerintem ez nagy siker a programnak, és üdítő élmény a helyi innovációs közösség számára is.
– fogalmazott.
A demónap során három kategóriában díjakat is kaptak a résztvevők. A legjobb pitchnek járó díjat a végtagfogyatékosoknak segítő csapat kapta, akiknek a színpadi dinamikus prezentációs stílusa szerezte az elismerést. A legnagyobb társadalmi hatást gyakorló kategória nyertesei a „Mi Időnk” kártyajáték készítői, akiknek célja egy olyan társasjáték létrehozása volt, amely segíti az idősebb és fiatalabb generációk közötti erősebb kapcsolatépítést, mindezt játékos formában. A leginnovatívabb ötlet díját pedig egy esztétikus, de mégis költséghatékony zöldfal-rendszer kialakítását létrehozó, 3D nyomtatási technikákat is alkalmazó csapat vihette haza.
A MOME-n futó inkubációs program résztvevői személyre szabott támogatást kapnak olyan szakértőktől, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a designgondolkodás, a személyiségfejlesztés, az üzleti élet és a startupok terén. A mentorok bevonása egy ilyen program gerincét képezi, hiszen fontos szerepet játszanak minden feltörekvő vállalkozó tanulási és fejlődési folyamatában.
Összeállítottunk egy olyan mentorcsapatot, amely sokszínű és nemzetközi, így az inkubációs program részvevői egyedi igényeiknek megfelelően, célzottan kaphatnak szakmai támogatást, inspirációt. Ez lehet üzleti modellezéssel, piackutatással, csapatirányítással, pénzügyi tervezéssel vagy személyes fejlődéssel kapcsolatos. A MOME mentorcsapatát többek között olyan nevek erősítik, mint Alexis Latham kommunikációs tréner, a Scallabouche Theatre igazgatója, Békási Tamás, az EIT Health Regionális innovációs program vállalkozásfejlesztési menedzsere, Érmezei Lili, a Helsinki Mind alapítója és brandstratéga, vagy Molnár Péter, a MOME Design Intézetének igazgatója
– magyarázta Johnson, hogyan is épül fel jelenleg az inkubációs programjuk, Lasma Ivaska azonban innovációs vezetőként mindennap azon dolgozik, hogy a program folyamatosan fejlődjön.
A balti startupok számára jelentős előnyt jelent, hogy az ottani startup-ökoszisztéma regionális, nem pedig nemzeti. A kockázati tőkebefektetők, az akcelerátorok és más támogatási programok a három balti államon belül működnek, nem csak a hazai piacon. Ez azt jelenti, hogy minden egyes startupnak már a kezdetektől fogva a nemzeti határokon túl kell gondolkodnia – a nemzetköziesedés azonnal megkezdődik
– kezdte Ivaska.
Hasonló gondolkodásmódot próbálunk az itteni programunkba is bevinni, és megvizsgálni, hogyan lehet ezt a magyar kontextushoz igazítani. Ezt szem előtt tartva úgy döntöttünk, hogy a programot angol nyelven tartjuk, és nemzetközivé tettük a mentorok körét, hogy minél erősebben megjelenjen a közép-kelet-európai perspektíva. Azért dolgozunk, hogy a MOME inkubációs programja egy regionálisan megbízható és elismert támogatási program legyen a korai fázisú startupok számára
– fejezte be.
Az innovációs vezető végső soron a jövő jelentkezőihez szólt, elmondása szerint örömmel fogadnak minden olyan ötletet, amely a társadalmi hatáshoz, fenntarthatósághoz és jóléthez kapcsolódik, de különösen azokat a csapatokat keresik, amelyek kreatív és designkompetenciákat szeretnének integrálni a startupfejlesztési útjukba.
Ez a szerkesztőségi tartalom a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem támogatásával jött létre.
(Borítókép: MOME)