A hatékonyság hajszolása közben elborítják a bolygót a LED-fények, amelyek izzóként ugyan energiatakarékosak, de megzavarják a melatonin hormon szintjét, ami rákot okozhat.
A LED-izzók a jelenleg legmodernebb és leghatékonyabb fényforrások. A hatékonyság ebben az esetben a befektetett villamos energia által termelt lumeneket, vagyis fénymennyiséget jelenti. Lehetséges azonban, hogy az emberiség a hatékonyság hajszolása közben becsapja és veszélybe sodorja magát.
Mi probléma lehet a hatékonysággal? Az egyik, hogy az emberi látás szuperül alkalmazkodik a változó fényviszonyokhoz. A másik, hogy a fényszennyezés, különösen a LED-fény tönkreteszi az alvást, és megzavarja a napi biológiai ritmust.
A probléma abból fakad, hogy közvetlenül nem érzékeljük a spektrumot, vagyis egy fényt például fehérnek érzékelünk anélkül, hogy a színek összetételéről bármit tudnánk. A világító diódák fénye alapállapotban kék, ezt a színt foszfortartalmú borításokkal módosítják. A dióda fénye 450-480 nanométeres hullámhosszon adja le a legtöbb energiát, ezért a fehér izzók színképében is egy csúcs mutatkozik ebben a kék tartományban – ez az izzó hosszú élete során a foszforborítás elhasználódásával egyre markánsabbá válik.
Két évtizede ismert, hogy a szemben olyan fényérzékelő idegsejtek is vannak, amelyek nem a látás céljait szolgálják. Az ipRGC típusú fényérzékeny ganglionsejtek a napszakok váltakozását követő biológiai ritmus, közismert nevén a cirkadián ritmus irányításáért felelősek, vagyis azért, hogy az ember nappal ébren legyen, éjszaka pedig aludjon. Ezek a sejtek a kék fényre érzékenyek, és annyira függetlenek a látástól, hogy teljesen vak embereknél is
világosság érzetét kelti az őket érő kék fény.
A cirkadián ritmus egyik kulcsfontosságú eleme a melatonin hormon. A melatonin hatása, hogy elálmosít, és alvást kiváltva beindítja a szervezet regenerációját. A hormon termelését az említett ipRGC sejtek elnyomják, amíg be nem sötétedik – ezek a sejtek ugyanabban a 450-480 nanométeres hullámhosszban a legérzékenyebbek, amiben a LED-izzók fénye a legerősebb.
Ebből következik, hogy a fehér fény színösszetétele hatással lehet a melatoninszintre. Egy 2020-ban közölt kutatás különböző spektrumú fényforrásokat összevetve megállapította, hogy az egész estés vizsgálat során a LED-fény hatására volt a legalacsonyabb a kísérleti alanyok melatoninszintje.
A probléma nem csak az, hogy a képernyők fényének hatására rosszabb az alvás minősége, és emiatt a másnapi ébrenlét minősége is. Az orvostudomány látóterében egy ideje ott a kérdés, hogy milyen összefüggés van a melatoninszint és a rák kialakulása között. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 2007-ben publikált kutatása szerint a statisztikákban látható, hogy a több műszakos és éjszakás munka karcinogén. Attól függően, hogy melyik kutatást vesszük, a melatonintermelés elnyomása 30-80 százalékkal növeli a különböző daganatos betegségek, például a mellrák és vastagbélrák veszélyét.
A telefonokat és tableteket biztos bölcs dolog estére letenni, de ezek az eszközök csodás technikai megoldásaik mellett már megugrották a LED-fény kihívásának problémáját is: a különböző neveken futó csökkentett kék árnyalatos esti üzemmód a színképelemzések szerint tényleg jelentősen csökkentik a káros fényt, csak
tudni kell használni ezt a funkciót.
A probléma lényegében civilizációs, jóval túlnyúlik a hordozható eszközökön. A műholdakról megfigyelhető fényszennyezés 49 százalékkal nőtt 1992 és 2017 között. Ez persze egy átlagolt érték, az egyes régiókban kétszeresére vagy négyszeresére nőhetett a mesterséges világítás. Ez az élővilágra és az emberekre is veszélyes. Ha valaki például automata udvari kültéri világítást használ, annyit megtehet, hogy mozgásérzékelős lámpákat választ. A lakásban pedig saját érdekében érdemes éjszakára letompítani a fényeket, amennyire csak lehetséges.
(Borítókép: Kiyoshi Ota / Getty Images )