Először sikerült lencsevégre kapni porvihart a Naprendszeren kívül a James Webb űrteleszkóp segítségével. A kutatócsoport a Webb adatainak elemzésekor víz, metán, szén-dioxid és szén-monoxid nyomaira bukkant.
A porvihart a Földtől 40 fényévre található VHS 1256 b exobolygón mutatták ki. A VHS 1256 b-t a brit fejlesztésű Vista teleszkóppal fedezték fel 2015-ben Chilében. A hatalmas bolygó tömege 12-18-szorosa a Jupiterének, és két csillag körül kering körülbelül négyszer akkora távolságban, mint a Plutó a Naptól. A bolygó körülbelül tízezer év alatt teszi meg pályáját.
A korábbi megfigyelések vöröses színűnek mutatták az exobolygót, ami por jelenlétére utalt a légkörben. A Webb segítségével sikerült megerősíteni ezt a hipotézist. Az észleléshez nélkülözhetetlen volt a teleszkóp közép-infravörös műszere és a közeli infravörös spektrométere.
Azonban most nem készült lélegzetelállító kép a bolygóról, hanem a róla visszaverődő fényt bontották alkotószíneire, hogy megismerjék a légkör összetételét. Az Arizonai Egyetem munkatársa, Brittany Miles vezette kutatócsoport
a Webb adatainak elemzésekor víz, metán, szén-monoxid és szén-dioxid nyomaira bukkant.
Az MTI beszámolója szerint korábban sohasem találtak még egyszerre ennyi molekulát egy Naprendszerünkön kívüli bolygón.
Emellett kiderült, hogy a VHS 1256 b szilikátporral teli felhői állandóan emelkednek, keverednek és forognak a bolygó 22 órás napján, a kihűlt anyagot lefelé, a forrót felfelé hajtva – írja a teleszkóp felfedezéseit ismertető webbtelescope.org.
Egyes felhőkben egészen apró, füsthöz hasonló szilikátszemcsék találhatók, míg mások valamivel nagyobb, kis homokszemcsékhez hasonló anyagot tartalmaznak. A kutatók fényesebb és sötétebb felhőfoltokat is észleltek, ami arra utal, hogy némelyik felhő alacsonyabban fekvő és magasabb hőmérsékletű, míg mások magasabban húzódnak és hűvösebbek.
A bolygó légkörének magasabb rétegeiben a hőmérséklet a 830 Celsius-fokot is elérheti – magyarázta Miles. Jelenlegi ismereteink alapján a VHS 1256 b ezzel a legváltozékonyabb bolygótömegű objektum a világűrben.
Felhőtakarója egy másik tényre is rámutat: az exobolygó csillagászati szempontból meglehetősen fiatal – mindössze 150 millió év telt el a kialakulása óta, és még évmilliárdokig fog változni. Idővel a bolygó egyre hidegebb lesz, és az égboltja kitisztul – vélik a kutatók.