Az elhízás elleni gyógyszerek első alkalommal kerülhetnek fel az Egészségügyi Világszervezet „alapvető gyógyszerek listájára”, amelyet az alacsony és közepes jövedelmű országok kormányzati beszerzési döntéseihez használnak.
A WHO tanácsadóiból álló testület a jövő hónapban vizsgálja meg a gyógyszerek felvételére vonatkozó új kérelmeket, és szeptemberben készül el az alapvető gyógyszerek frissített listája − közölte az ENSZ-ügynökség a Reutersszel.
Az elhízás elleni gyógyszerek figyelembevételére vonatkozó kérelmet három orvos és egy kutató nyújtotta be az Egyesült Államokból. A kérelem a Novo Nordisk Saxenda nevű elhízás elleni gyógyszerének liraglutid nevű hatóanyagára vonatkozik, amelynek szabadalma hamarosan lejár, ami lehetővé teszi az olcsóbb generikus változatok bevezetését.
A testület elutasíthatja a kérelmet, vagy várhat további bizonyítékokra. A WHO döntése, miszerint a Saxenda és az esetleges generikus készítmények felkerülnek a listára, új megközelítést jelentene az egészségügyi ügynökség számára a globális elhízással kapcsolatban.
Ez egyúttal megnyitná az utat a Novo Nordisk új, erőteljesebb, Wegovy nevű kezelésének, amelyet a jövőben az alacsony és közepes jövedelmű országok számára ajánlanak.
Egyes közegészségügyi szakértők azonban óva intenek attól, hogy az ilyen gyógyszereket túl széles körben vezessék be egy olyan összetett állapot megoldására, amelyet még mindig nem értünk teljesen.
Az elhízás számos országban egyre jelentősebb egészségügyi problémát jelent. A gyógyszerek természetesen csak egy részét képezik a kezelésnek, és a megelőzés is kulcsfontosságú
− mondta a WHO szóvivője.
A WHO közölte, hogy a szakértői testület az elkövetkező hónapokban megvizsgálja a liraglutiddal kapcsolatos klinikai tapasztalatokat. A jövőben más típusú súlycsökkentő kezelések szélesebb körű értékelését is kérhetik.
A WHO szerint világszerte több mint 650 millió felnőtt elhízott, ami több mint háromszorosa az 1975-ös aránynak, és nagyjából további 1,3 milliárd ember túlsúlyos. A többségük − 70 százalék − alacsony és közepes jövedelmű országokban él.
Az elhízás elleni gyógyszerek felvételének a WHO alapvető gyógyszerek közé nagy jelentősége lehet ezen népesség számára. Szakértők szerint a HIV-gyógyszerek 2002-es listára való felvétele hozzájárult ahhoz, hogy azok a szegényebb országok AIDS-betegei számára sokkal szélesebb körben elérhetővé váljanak.
Jelenleg nem szerepelnek (a listán) olyan gyógyszerek, amelyek kifejezetten a fogyást célozzák, azonban az elhízás globális tehertételt jelent
− írta a WHO-nak a kiegészítést kérve Sanjana Garimella, a Yale New Haven Health amerikai kutatója, Sandeep Kishore, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái. A kutatók a Reuters megkeresésére nem reagáltak.
Azzal érvelnek, hogy bár a listán szerepelnek a táplálkozási hiányosságokra szánt ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők, a testsúlycsökkentő kezelések hiánya „hangsúlyeltolódást” jelent a globális egészségügyi igazságosságban, tekintettel arra, hogy a szegényebb országokban egyre több halálesetet okoznak az elhízáshoz kapcsolódó betegségek, köztük a szívbetegségek és a cukorbetegség.
A napi egyszeri injekcióként alkalmazott Saxenda bizonyítottan segít az embereknek testsúlyuk 5-10 százalékának csökkentésében, az Egyesült Államokban havi 450 dollárért (158 ezer forintért), Európában pedig havi 150 dollárért (52 ezer forintért) elérhető.
A Wegovy jelenleg hiánycikk, és a Novo az Egyesült Államokban és más gazdag piacokon történő bevezetését és forgalmazását helyezi előtérbe. A dán gyógyszergyártó egy közleményben elmondta, hogy nem vett részt a liraglutid WHO-listára való felvételének elbírálására irányuló kérelemben, hozzátéve, hogy „üdvözöljük a WHO felülvizsgálatát, és várakozással tekintünk a döntés elé”.
Mindkét gyógyszer a GLP-1-receptor-agonistáknak nevezett gyógyszercsoportba tartozik, amelyeket évek óta alkalmaznak a cukorbetegség kezelésére. Befolyásolják az agyba érkező éhségjelzéseket, és lelassítják a gyomor kiürülésének ütemét, így az ember hosszabb ideig érzi jóllakottnak magát. Az Eli Lilly egy hasonló, fogyókúrás célú, cukorbetegség elleni gyógyszerének engedélyezésére vár.
Mind a Saxenda, mind a Wegovy esetében hiányoznak a hosszú távú biztonsági és hatékonysági adatok. A tanulmányok szerint az embereknek valószínűleg életük végéig szedniük kell a gyógyszereket, hogy megtartsák a súlyukat.
A magas jövedelmű országok különböző megközelítéseket alkalmaznak e gyógyszerek felhasználásáról, többek között azt is mérlegelik, hogy az államilag támogatott egészségügyi rendszerek felírhatják-e őket, vagy a biztosítás fedezheti-e őket, mint a cukorbetegség esetében. Egyes országokban csak a legveszélyeztetettebb csoportok számára tartják fenn az alkalmazásukat.
Zulfiqar Bhutta professzor, a Torontói Egyetem elhízásszakértője szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban az elhízás jelenségét jobban meg kell érteni, hogy a legjobb cselekvési irányt meg lehessen határozni.
A megelőző stratégiáknak és a tájékoztatásnak, a nemekre összpontosító beavatkozásoknak elsőbbséget kell élvezniük az elhízás elleni gyógyszerek alkalmazásával szemben, amelyek biztonságosságát és hatékonyságát illetően sokkal több kutatásra van szükség
− mondta.
(Borítókép: Robert Nickelsberg / Contributor / Getty Images)