Az áramlatok összeomlása katasztrofális következményekkel fenyeget.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra. A Nature folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban a kutatók arra figyelmeztettek, hogy ezek a mélytengeri áramlatok 2050-re akár 40 százalékkal lelassulhatnak, ami az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét is csökkenti – írja a BBC News nyomán az MTI.
Az áramlatok föld körüli hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállító működése létfontosságú. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat.
A tanulmány magyarázata szerint az óceáni áramlatok a hideg, sűrű, sós vizet az Antarktisz környéki tengerfenék felé terelik. Ám a sarki jég olvadása miatt keletkező édes víz felhígítja a sűrű sós vizet, és a lefelé irányuló mozgás lelassul. A kutatók kiemelték, hogy a mélytengeri áramlatok évezredeken át viszonylag stabilak voltak az északi és a déli féltekén, de a globális felmelegedés megzavarta őket.
Matthew England professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy modellezésük szerint – amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás a mostani ütemben folytatódik – akkor az antarktiszi áramlatok a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassulnak, és félő, hogy ez végül az összeomlásukhoz vezet.
Englad professzor, a sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa a kijelentést érzékletessé téve úgy fogalmazott:
Ha az óceánoknak lenne tüdejük, akkor ez lenne az egyik.
A mélytengeri áramlat összeomlásával az óceánok 4000 méteres mélység alatti áramlatai leállnának, ami England szerint „csapdába ejtené az óceán mélyén lévő tápanyagokat”, és így
kevesebb tápanyaghoz jutna az óceán felszínéhez közeli tengeri élővilág.
A 2018-ban kiadott Atlasz kutatóprogram már megállapította, hogy az Atlanti-óceán keringési rendszere gyengébb, mint bő ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott.
A tanulmány rámutatott, hogy az atlanti meridionális áramlási rendszer (Amoc) változása lehűtheti az óceánt és Északnyugat-Európát, továbbá hatással lehet a mélytengeri ökoszisztémákra.
Az ausztrál kutatók hangsúlyozták, hogy az áramlatok lelassulása a globális ökoszisztémára és a halászatra is súlyos hatással lesz. Emellett önmagát erősítő folyamatként felgyorsíthatja az Antarktisz jegének olvadását. A kutatók modellje szerint az Antarktisz áramlatainak lelassulásának üteme kétszer gyorsabb, mint az Atlanti-óceán északi részén található áramlatok esetében.
(MTI)