Május 7-én napkitörés ment végbe, amely máris rádiókimaradásokat okozott a Földön, és további látványos jelenségekhez vezethet a következő napokban.
Vasárnap (május 7-én) 18:54-kor magyar idő szerint 23 óra 54 perckor a Nap egy hosszú időtartamú M1,5-ös osztályú − közepes intenzitású − napkitörést bocsátott ki közvetlenül a Föld irányába. Az eseményhez kapcsolódó magas szintű sugárzás máris kisebb rövidhullámú rádiókimaradásokat okozott a Földön.
A napkitöréshez egy koronális tömegkilövellés (CME) is társult, egy napplazmakitörés, amely most bolygónk felé tart.
A CME várhatóan szerda kora reggel éri el a Földet, és közepes vagy erős geomágneses aktivitást válthat ki.
Ez a tevékenység magában foglalhatja a szupererős sarki fény megjelenését is. A mérsékelt geomágneses viharok például egészen New Yorkig vagy Idahóig láthatóvá tehetik a sarki fényeket, az erősek pedig egészen Illinois-ig vagy Oregonig láthatók – írja a space.com.
Az űr időjárása, akárcsak a földi időjárás, szeszélyes, az előrejelzések bármelyik pillanatban megváltozhatnak. A napkitörések a napfoltokból kibocsátott fényes elektromágneses sugárzás kitörései, míg a CME-k a Napból származó plazma és mágneses részecskék kilövellései, amelyek lassabban haladnak az űrben.
A Földet érő napkitörések kommunikációs és áramkimaradásokat okozhatnak, míg a CME-k a sarki fényhez kapcsolódnak. Bár nem feltétlenül egyszerre fordulnak elő, a legfényesebb napkitörések gyakran egybeesnek a CME-kkel.
Ahogy közeledünk a napmaximum, vagyis a legnagyobb naptevékenység időszaka felé a következő egy-két évben, egyre gyakoribb és nagyobb napviharokra számíthatunk. Ennek eredményeként látványos sarki fényjelenségeket is láthatunk majd.
A közelgő napvihar a Földet sújtó űridőjárási események sorozatának legújabb tagja. Vasárnap például egy hasonló napfényes időjárási esemény fokozta a sarki fényt az égbolt megfigyelői számára a bolygó minden táján.