Csillagászok egy eddig sosem látott aszteroidaövet és egy hatalmas porfelhőt észleltek az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga körül.
A Fomalhaut néven ismert csillag a Földtől huszonöt fényévre, a Piscis Austrinus (Déli Hal) csillagképben található. Legjobban a déli féltekéről látható, de az északi félteke nagy részéről is megfigyelhető, különösen ősszel. Fényessége és helyzete miatt a mai napig gyakran használják navigációhoz – írja a The Guardian hírei alapján az MTI.
A Hubble űrteleszkóp és más műszerek korábbi megfigyelései azt mutatták, hogy a 440 millió éves Fomalhautot por és törmelék veszi körül, de a felvételek csak részleges képet adtak a fiatal csillag körül keringő kozmikus anyagról.
Most azonban a James Webb űrteleszkóp nagy felbontású felvételei
soha nem látott részletességgel fedték fel a csillag környezetét.
Így derült ki például az is, hogy a Fomalhaut körül található, kiterjedt belső aszteroidaövön túl egy második, sziklákból és törmelékből álló, keskenyebb gyűrű is van.
„A por, amit mi látunk, az a planetezimálok (bolygócsírák) közötti ütközések során keletkezett, amelyek maguk is a bolygórendszer kialakulásának rég elfeledett maradványai” – magyarázta Gáspár András, a tanulmány vezető szerzője az Arizonai Egyetemről.
A Fomalhauttól még távolabb egy külső törmelékgyűrű található, amely a Naprendszer Kuiper-övére hasonlít, ahol a Plútó és a többi törpebolygó, az Eris, a Haumea és a Makemake található. A csillagászok ebben a külső gyűrűben vették észre az általuk nagy porfelhőnek nevezett jelenséget, amely feltételezésük szerint akkor keletkezhetett, amikor két, több mint 400 mérföld széles űrszikla egymásnak ütközött.
A tudósok a James Webb űrteleszkóp közepes infravörös tartományban működő műszere által készített felvételeken azonosították az új jellemzőket. Tanulmányuk a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg.