Az elmúlt években nemcsak a metaverzum, hanem a mesterséges intelligencia iránt is egyre nagyobb lett az érdeklődés, a technológia ugyanis elképesztő fejlődésen megy keresztül. Továbbra is nagy kérdés, hogy a filmekben felvázolt szuperintelligencia mikor válik a valóságban is elérhetővé. Többek között erről is beszélgettünk Koós Zoltánnal, a 4IG szakértőjével.
A mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet tölt be a mindennapjainkban, anélkül, hogy azt egyáltalán észrevennénk. Az ezen alapuló algoritmusok határozzák meg, hogy mi legyen a következő poszt, amit látni fogunk a Facebookon, hogy mi legyen a következő zene, amit elindít a Spotify, és hogy mi legyen a következő videó, amit bedob a TikTok. Ugyanakkor a ChatGPT megjelenésével új világ vette kezdetét. Először próbálhattunk ki széles körben egy olyan modellt, ami nemcsak a háttérben nyújt kényelmi funkciókat, hanem közvetlen interakcióra is képes. És bár számos kritika éri az általa megfogalmazott válaszokat, sokszor megdöbbentően jó eredményeket produkál.
A szórakoztatóiparon túl azonban számtalan más területre is kiterjed a mesterséges intelligencia használata, éppen ezért az emberekben a félelem is egyre nagyobb. Mint arról korábban az Index is beszámolt, a mesterséges intelligencia szakértői 50 százalékos valószínűséggel arra számítanak, hogy 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő – 2140 körülre pedig minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz. Koós Zoltán szerint azonban nem feltétlenül kell egy ennyire disztópikus jövőtől tartanunk, már csak azért sem, mivel jelen pillanatban hatalmas a megosztottság a kutatók véleményei között is. Továbbra sincs például egyezményes álláspont arról, hogy mikor hozhatjuk létre az első szuperintelligenciát, ahogy arról sem, hogy pontosan hol tartunk ezen az úton.
Hatalmas a szórás, még azok is nagyon különböző véleményen vannak, akik a területtel foglalkoznak. Valaki azt mondja, hogy 2100 után, vagy még akkor sem következik be a szuperintelligencia létrehozása, míg más úgy vélekedik, hogy már a 2060-as évekre elérhetővé válik ez a fajta technológia. Én azt gondolom, hogy két-három nagyobb csoport van, akik ezzel komolyan foglalkoznak, a Google mesterséges intelligenciával foglalkozó részlege, a Deepmind, a Meta, illetve az OpenAI
– fogalmazott a 4iG szakértője. Mint kiderült, ezek a csapatok sokszor teljesen eltérő véleményen vannak még a mesterséges intelligenciát érintő alapvető kérdések terén is, nem egyezik a véleményük arról sem, hogy egyáltalán mi az a mesterséges intelligencia, jó úton járunk-e annak fejlesztése során, és hogy mikor érjük el a célt.
A Meta vezető tudósa, Yann LeCun nemrégiben úgy nyilatkozott, szerinte közel sem tart ott az emberiség a fejlesztések terén, ahol járnunk kellene, a mostani, még fejlesztés alatt álló algoritmusok szerinte nem elégségesek, maximum szükségesek ahhoz, hogy elérjünk egy ennyire bonyolult technológia csúcsára. Legutóbbi, ZDNET-nek adott interjújában az OpenAI által fejlesztett ChatGPT-ről is azt a véleményt fogalmazta meg, hogy nem túl innovatív technológia, semmi forradalmi nincs benne. A Deepmindnál ellenben úgy látják, hogy nagyon jó úton járunk, akár a mostani algoritmusok is alkalmasak lehetnének egy általános intelligencia megvalósítására egy kis finomítással + és a modellek méretének növelésével. Az OpenAI nagy nyelvi modellje bár valóban meglévő technológiákat használ fel, mindezt oly sikeresen teszi, hogy emberek millióinak nyújt segítséget, szórakozást, a szabályozó hatóságoknak pedig komoly jogi fejtörést. Azt persze, hogy melyik csapatnak lesz igaza, csak az idő döntheti el, egyelőre még tippelni sem nagyon lehet.
Nagyon tetszett Yan LeCunn egyik mondata, miszerint ő úgy látja, hogy elkezdtünk építeni egy létrát, amivel most már jó magasra fel tudunk menni, viszont mint kiderült, mi a Holdra szeretnénk eljutni, szóval lehet, hogy nem is létrát, hanem egy űrhajót kellene építenünk
– idézte a tudóst Koós Zoltán, aki szerint az egyes csapatok között fennálló polarizáltság leginkább annak köszönhető, hogy a felek teljesen más területekről érkeznek és más jellegű kérdésekkel foglalkoznak. A Meta csapata legfőképp a képalkotásban és az ügyféladatok minél jobb hasznosításával próbál eredményeket elérni, míg a Deepmind a videójátékok világából érkezett, fejlesztői az úgynevezett reinforcement learningre, a gépi tanulás egyik területére szakosodtak rá és legutóbb genetika területén sikerült áttöréseket elérniük (AlphaFold, DeepVaraint). Ezzel szemben a korábban a képfeldolgozásról ismertté vált OpenAI mögött állók a nyelvi modellekben látják a jövőt.
Az tehát, hogy mikor tudunk összerakni egy olyan modellt, mely már képes jóval nagyobb mértékben és ügyesebben tanulni, mint a mostaniak, egyelőre megjósolhatatlan, egy azonban biztos: ha sikerült kifejleszteni egy szuperintelligenciát, akkor nagyon is benne van a pakliban, hogy a gép öntudatra ébred.
Azt kell mondanom, hogy ha valamikor elérhetővé válik egy szuperintelligencia, akkor az alapjaiban változtatja meg jelenlegi világunkat. Valaki azt mondja, hogy ennek létrejövése nagyon lassan, lépésekben, kontrollálható módon fog megtörténni, míg más úgy véli, hogy ez egyáltalán nem igaz, ha egyszer sikerül létrehozni egy ilyen technológiát, az robbanásszerűen fog fejlődni. Azt persze, hogy mi lesz az igazság, ez esetben sem lehet megjósolni
– magyarázta Koós, hozzátéve, hogy már most vannak olyan cégek, akik kifejezetten a nagy piros gomb kifejlesztésén dolgoznak, vagyis azon a mechanizmuson, mely képes lenne egy teljesen elszabadult és kontrollálhatatlan mesterséges szuperintelligenciát is megállítani.
Attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkahelyeinket, a szakértő szerint nem feltétlenül kell tartanunk, a történelem során korábban is lezajlott folyamatok azonban a jövőben is ismétlődni fognak.
Azt szokták mondani, és általában ezzel is nyugtatják az embereket, hogy a mesterséges intelligencia azért is jó, mert nemhogy munkahelyeket vesz el, hanem éppen hogy munkahelyeket teremt, sőt, még segíti is az embereket. Ebben van igazság, a repetitív feladatokat ugyanis remekül át tudja venni az embertől, a robotokat pedig kezelni, karbantartani, olajozni, fejleszteni kell, ezeket pedig csak emberek tudják véghez vinni. Már most megjelent például olyan „munkakör”, amiben segítenek másoknak, hogy hogyan kell jól használni a ChatGPT-jellegű nyelvi modelleket
– fogalmazott. Attól tehát nem kell tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia egyik napról a másikra értelmetlenné teszi az emberek munkáját, azt azonban Koós szerint is észben kell tartani, hogy a történelem során, amikor nagyobb technológiai áttörést értek el az iparban, az mindig azzal járt, hogy az emberiség egy része elvesztette a munkahelyét, ez pedig (nagy valószínűség szerint) a jövőben is így lesz.
Főleg ugye azok vannak gondban, akik éppen abban az időszakban éppen azt a jellegű munkát végzik, melynek területén az áttörés történt. Nekik nagyon nehéz lehet a helyzetük. Ennek fényében azt gondolom, hogy némi félnivalónk mindig lehet, de abban is nagy igazság van, hogy a mesterséges intelligencia rengeteget segít majd nekünk, és új munkaköröket is létrehoz, valamint olyan területeken hozhat áttörést, mint a kutatások, új gyógyszerek, terápiák kifejlesztése, vagy a környezetvédelem
– fejezte be Koós Zoltán. Mint arról korábban az Index is beszámolt, a legnagyobb előrelépés jelenleg a nyelvi modellek, művészetek, tehát a kép- és videóalkotás, illetve zeneszerzés területén figyelhető meg, kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a 4iG Nyrt. közreműködésével jött létre.
(Borítókép: Koós Zoltán. Fotó: Papajcsik Péter / Index)