Dán kutatók japán aggastyánokat vizsgálva megállapították, hogy a hosszú élet titkának kulcsa a belekben élő baktériumok támadására szakosodott vírusok védő hatása lehet.
Sok mozgás, jó táplálkozás, elegendő alvás, kiváló stresszkezelés dohányzás nélkül. Ezek a hosszú élet titkai, de annak ellenére, hogy közismertek, az emberek többsége mégsem él százéves koráig. Valahol tehát mégis lapul még egy titok. A Koppenhágai Egyetem munkatársai 176, száz évnél idősebb japán aggastyánt vizsgáltak, hogy kiderítsék, mi az.
Nagyon érdekel minket, hogy mitől élnek egyes emberek nagyon sokáig. A korábbi kutatások megállapították, hogy a japánok bélbaktériumai olyan molekulákat termelnek, amelyek ellenállóvá teszik őket a patogén – vagyis betegséget okozó – mikroorganizmusokkal szemben. A beleik védettebbek a fertőzésekkel szemben, valószínűleg ennek köszönhetik, hogy tovább élnek, mint mások
– magyarázta Joachim Johansen, a tanulmány egyik szerzője.
Egy sor korábbi kutatás létezik a bélflóra hangulatra, emlékezetre, testsúlyra és ellenálló képességre gyakorolt hatásáról, de ezek szinte mind figyelmen kívül hagyták a vírusok szerepét.
A beleink több milliárd vírust tartalmaznak, amelyek a baktériumokban és baktériumokból élnek, és cseppet sem érdeklik őket az emberi szervezet sejtjei. Mivel több száz féle baktérium él a beleinkben, nagyon sokféle vírus is található itt
– magyarázta Simon Rasmussen professzor.
Baktériumokból és vírusokból álló jelentős biológiai sokszínűséget találtunk a száz évnél idősebbeknél. A mikrobák sokszínűsége általában egészséges bélflórát jelent. Úgy véljük, hogy az egészséges bélflóra védettséget nyújt az idősödés okozta betegségek ellen
– szögezte le Joachim Johansen.
A kutatók nemcsak felismerték a sokszínűséget, hanem fel is térképezték azt, és összevetették a 18–60 évesek bélflórájával. A százévesek beleiben nagyobb sokszínűséget találtak, és látható volt, hogy a vírusok és baktériumok között egyfajta egyensúly alakult ki.
Megállapítottuk, hogy a baktériumokat megtámadó vírusok megerősíthetik a baktériumot. A japán százévesekben talált vírusok olyan extra génekkel rendelkeztek, amelyek erősítik a baktériumokat. Olyan specifikus molekulák termelődtek, amelyek stabilizálták a bélflórát, és gátolták a gyulladást
– mutatott rá Johansen.
Rasmussen professzor szerint a bélben élő organizmusok összetétele kívülről könnyen megváltoztatható. Ez azért különösen jó, mert nem kell szuper géntechnológiai fejlesztésekre várni, hamarosan bárki életét meghosszabbíthatja.