Megvizsgálták, hogyan reagálna valaki, ha egy olyan géppel találkozna, ami tökéletesen utánozza. Az eredmény: hasonmásfóbia, széthulló személyiség, zavaros emlékek.
Ahogy mondani szokták, jobban ismeri a modern embert a telefonja, mint ő saját magát. Kevésbé közmondásos stílusban: digitális lábnyomunkban benne van minden ismerősünk, kommunikációnk, napi érdeklődésünk és személyiségünk. Életünket részben online felületeken keresztül bonyolítjuk, ami miatt az egyes emberről jelentős mennyiségű adat keletkezik.
Mire lehet ezeket az adatokat használni? Reklámok téves targetálására? Persze. Vagy korunk közkedvelt és rettegett mesterséges intelligenciáját lehet betanítani rajtuk, hogy kísérteties pontossággal utánozzanak bárkit a rá jellemző, egyéni szófordulatokkal és gesztusokkal együtt. A generált virtuális emberek, a deepfake mozgókép és a percek alatt létrehozható deepfake beszédhang korában könnyen előfordulhat, hogy a klónozás lesz a fejlődés következő lépése.
A British Columbia Egyetem munkatársai azt igyekeztek kideríteni, hogy milyen pszichológiai következményekkel jár, ha ide jutunk. Húsz különböző nemű, korú és hátterű önkéntest ismertettek meg a digitális tükörkép vagy MI-klón koncepciójával, majd kiértékelték érzelmi válaszaikat.
Az embereknél három jellegzetes reakciót lehetett megfigyelni. Az első a fóbia volt, ami nemcsak a hasonmástól való rettegést jelentette, hanem rettegést a helyzettől, hogy visszaélhet valaki az emberről készült tökéletes másolattal.
Egy másik reakció az önazonosság fragmentációja volt, a replikák miatt sérült a személy önmagáról kialakított képe és önérzékelése – kialakult az érzés, hogy valaki elveszítheti emiatt az egyediségét és egyéniségét.
Végül leírtak egy zavart az „élő emlékezetben”. Ez azt jelenti, hogy más dolgokra emlékszik, aki a klónnal is kommunikál, mint maga a valódi személy. Ez végső soron beleszólhat a személyek közötti kapcsolatokba. Adott esetben előfordulhat, hogy valaki
erősebben kötődik a digitális klónhoz, mint a valódi emberhez.
A digitális kommunikáció által inflált mélységű emberi kapcsolatokat ilyen formában tovább rombolná a közvetlenül emberek közé beférkőző mesterséges intelligencia.
A fenyegetés nem is teljesen fiktív, mivel az Apple bejelentése szerint telefonjaik hamarosan képesek lesznek tökéletesen utánozni tulajdonosuk beszédhangját.
A kutatók felhívták a fejlesztőket és törvényhozókat, hogy felelősséggel mozogjanak ezen a területen és kifejezetten javasolják a felhasználói adatok felhasználásának korlátozását a visszaélések megakadályozása érdekében. Rámutattak továbbá, hogy az identitást klónozó mesterséges intelligencia és annak személyes kapcsolatokra gyakorolt következményei csak a jéghegy csúcsát jelentik a most kibontakozó területen, ezért fontos hasonló megközelítésű pszichológiai és etikai kutatások lefolytatása.