Jon Aars, a Norvég Sarkkutató Intézet jegesmedvékkel foglalkozó szakértője elmondta, hogy jelenleg mintegy 26 ezer jegesmedve él világszerte, az ő körülményeik az élőhelyüktől függően változnak. A Spitzbergákon például jól megvannak, nincs gondjuk a szaporodással, a populációjuk nem csökken. Az Északi-sarkvidék más tájain azonban, ahol jobban olvad a jég, és magasabb a hőmérséklet, a jegesmedvék küzdenek a túlélésért. Különösen jellemző ez például a Kanadához tartozó Hudson-öbölre vagy a Beaufort-tengerre Alaszka és Kanada északi partjainál, ahol a jég már hosszú évek óta olvad − közölte az MTI. 

Az olvadáson túl a jégbe zárt, mérgező hatású úgynevezett „örök vegyi anyagok” is kezdenek gondokat okozni. A Spitzbergákon található Lomonosovfonna nevű gleccserben kutatók 26-féle nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületet (PFAS) mutattak ki. Az egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használt vegyületek környezet- és egészségkárosító hatásúak lehetnek, több helyen már szorgalmazzák is a használatuk betiltását. A jegesmedvék azért vannak fokozott veszélynek kitéve, mert az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából a légkörön keresztül érkező PFAS-vegyületek az Északi-sarkvidék gleccsereiben kötnek ki, majd később a tengerbe olvadnak. Jenssen szerint a planktonoktól kezdve a halakon és a fókákon át a táplálékláncon végighaladva végül elérhetik a jegesmedvéket is.

A szintén a Svalbardi Egyetemen kutató William Hartz kiemelte, hogy a jegesmedvék PFAS-szintje nagyjából megegyezik a kínai vegyi gyárak közelében élő emberek vérében kimutatott PFAS-szinttel. Míg a gyárak mellett élő emberek szervezetébe a belélegzett porral jutnak be ezek az örök vegyi anyagok, a sarkvidéki állatok a táplálékukkal veszik azokat magukhoz.

A kutatók hangsúlyozták, bizonyos, hogy ennek valamilyen hatása lesz, de azt egyelőre nem tudják, mennyire lesz ártalmas az állatok számára.