A bab laktató és tápláló, és a növényi alapú étrend alapjaként a bolygónak is jót tesz. De hogyan segíthet a hüvelyesek családja − amelybe a bab, a borsó, a lencse és a csicseriborsó tartozik − abban, hogy tovább éljünk?

Minden kék zónában, ahol megfordultam, a bab és más hüvelyesek a napi étrend fontos részét képezték − és képezik ma is

− mondta Dan Buettner író és vállalkozó, aki évtizedek óta tudósít a „kék zónákról”, vagyis azokról az egyedülálló közösségekről világszerte, ahol az emberek hosszú és egészséges életet élnek, akár 100 évig, sőt még azon is túl.

E területek lakóinak közös a környezetük és az életmódjuk − beleértve a növényi alapú étrendet is −, amely a tudósok szerint hozzájárul a hosszú élethez. Kék zónákat fedeztek fel a görögországi Ikarián, a japán Okinawán, a Costa Rica-i Nicoyán, a kaliforniai Loma Lindában és az olaszországi Szardínia szigetén, Olaszország partjainál − írta meg a CNN. 

Szardínián, ahol a százévesek egyik első csoportját vizsgálták, a hüvelyesek közül a garbanzo és a fava a legkedveltebb hüvelyesek − mondta Buettner. A csicseriborsó néven is ismert garbanzo a minestrone fő összetevője, amelyet általában több étkezés alkalmával fogyasztanak, így Szardínia lakói naponta legalább kétszer esznek ilyet. 

A receptet a szardíniai Perdasdefogu városában élő Melis család három testvérének és hat nővérének egyike adta át Buettnernek, amely szerinte „a világ leghosszabb életű családja”.

A kilenc testvér együttes életkora 851 év volt. Életük minden napján pontosan ugyanazt a minestronét ették kovászos kenyérrel és egy kis pohár vörösborral

− mondta Buettner. 

Miért pont a bab?

A hüvelyesek családjának minden tagja tele van tápanyagokkal, többek között rézzel, vassal, magnéziummal, káliummal, folsavval, cinkkel, lizinnel, amely egy esszenciális aminosav, valamint sok fehérjével és rosttal.

A rostok egészséges bélmikrobákat és jobb immunfunkciókat eredményeznek

− mondta Buettner, megjegyezve, hogy „az amerikaiaknak csak 5-10 százaléka jut hozzá a szükséges rostokhoz”.

Minden babfajtának más a tápanyagprofilja, ezért a legjobb, ha többféle babot fogyasztunk – mondta Buettner. Az aduki, vagyis a vörös mungóbab több rostot tartalmaz, mint sok más fajta, míg a lávabab tele van antioxidáns luteinnel. A fekete és a sötétvörös vesebab tele van káliummal, a csicseriborsó pedig sok magnéziumot tartalmaz.

A babok tele vannak növényi fehérjével is, ami egészségesebb, mert kevesebb kalória mellett több tápanyagot tartalmaz, mint az állati fehérje

− tette hozzá.

Sőt, Buettner szerint ha a babot teljes kiőrlésű gabonafélékkel párosítjuk, akkor az összes aminosavat megkapjuk, amelyek egy táplálkozásilag teljes értékű fehérjét alkotnak − hasonlóan ahhoz, ami a húsban található.