Még mindig rendkívül távol állunk tőle, a technológia fejlődésének köszönhetően azonban napról napra megvalósíthatóbbnak tűnik az, amiről korábban azt hittük, teljességgel lehetetlen. Azt pontosan, hogy elménket hogyan lehetne átültetni egy számítógépbe, egyelőre még senki sem tudta kidolgozni, a különböző próbálkozások azonban egyre bizakodóbb eredményeket mutatnak.
Az 1950-es évek óta foglalkoztatja az emberiséget az az elképzelés, hogy elménket halhatatlanná tegyük, hogy az egy másik formában tovább élhessen, miután fizikai testünk meghal. A közelmúltban készült televíziós sorozatok, mint például a Black Mirror, illetve az olyan filmek, mint például a Johnny Depp főszereplésével készült Transzcendes azt mutatják, hogy az érdeklődés továbbra is jelen van – mindennek köszönhetően pedig jelenleg is számos tudós dolgozik azon, hogy mindezt hogyan lehetne megvalósítani.
Ugyan korábban úgy véltük, az emberi elme átkonvertálása egy számítógépbe lehetetlennek tűnik, manapság már egyre több olyan ötlet születik, amely akár meg is valósítható lenne, ezek azonban még mindig csak a felszínt kapargatják. Az egyik lehetséges út az agyi emuláció, ami az agy és annak aktivitása részletes letapogatásával válhatna kivitelezhetővé – nem ez azonban a legígéretesebb technika – írja a The Conversation.
A lap szerint a legígéretesebb módszernek a „szkennelés és másolás” névre hallgató eljárás tűnik, amely során az agy szerkezetét részletesen átvizsgálnák – például egy elektronmikroszkóppal –, ami segítene összegyűjteni az agy működő másolatának elkészítéséhez szükséges adatokat. Mindez a neurotechnológiának, vagyis az emberi agyi tevékenység közvetlen rögzítésére vagy módosítására szolgáló módszerekkel foglalkozó tudomány gyors fejlődésének köszönhető.
A neurotechnológiával foglalkozó vállalatok közül az egyik legismertebb az Elon Musk neve alá tartozó Neuralink, akik öt évvel ezelőtt tűzték ki az ember–gép idegrendszeri kapcsolat kifejlesztését maguk elé – rajtuk kívül azonban a Stentrode is kifejezetten nagy hírnévre tett szert. Ők nemrégiben azzal kerültek a címlapokra, hogy súlyosan bénult betegek számára lehetővé tették, hogy gondolkodással irányítsanak egy számítógépet, és olyan online tevékenységeket végezzenek, mint a vásárlás vagy az e-mail-küldés.
Az ilyen fejlesztések, valamint a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megfejtsük az agyhullámokat, a jövőben pedig az is elképzelhetővé válhat, hogy üzeneteket küldjünk az agynak, vagy módosítsuk annak működését. Azt, hogy az agy teljes másolatának kifejlesztése mennyi időbe telik még, egyelőre senki sem tudja – akár 100 évet is igénybe vehet, nem szabad azonban arról megfeledkezni, hogy az elmúlt években mennyire gyors tempóban fejlődött a technológia.
Például ötven évvel ezelőtt használtuk először a mágneses rezonanciás képalkotást, ismertebb nevén az MRI-t, ma pedig már olyan feladatokat végez el helyettünk a mesterséges intelligencia másodpercek alatt, ami korábban hosszú órákba vagy akár napokba telt.
Egy 2008-ban közzétett jelentésben az Oxfordi Egyetem kutatói a teljes agy emulációját félelmetes mérnöki és kutatási problémának nevezték, azonban hozzátették, hogy jól meghatározott céllal rendelkezik, ezért megvalósítható lehet – mások azonban szkeptikusak. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy az agy a test más részeivel és a környezettel való kapcsolata miatt működik úgy, ahogyan, emellett pedig az elménket és különösen a tudatosságot gyakran valami nagyobb és mulandóbb dolognak tekintik, mint maga a biológiai agy egyik funkciója.